Először figyeltek meg nappal űrszemetet svájci kutatók

A világon elsőként sikerült speciális lézerrel napfényben is megállapítani ilyen objektum távolságát – közölte pénteken a Berni Egyetem.

Forrás: duol.hu2020. 08. 31. 9:25
Világûr, 2020. május 31. A NASA TV által közreadott képen a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító ûrhajója Douglas Hurley és Robert Behnken amerikai ûrhajósokkal a fedélzetén a Föld körül keringõ Nemzetközi Ûrállomáshoz közelít 2020. május 31-én. Az elõzõ nap felbocsájtott ûrhajó az elsõ amerikai ûrjármû, amely kilenc év után amerikai asztronautákat szállít a világûrbe, és az elsõ magánûrhajó, amelyet a NASA ilyen célra igénybe vesz. MTI/EPA/NASA TV Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Föld körül keringő űrszemetet folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, különben összeütközés fenyegeti a bolygó körüli pályán lévő műholdakat és egyéb űreszközöket. Eddig azonban ezt csak az éjszakai égbolton lehetett kivitelezni.

Az új eredmények révén több mérési adat áll rendelkezésre, ami csökkenti a balesetek arányát.

A megfigyelést a Zimmerwaldban lévő Svájci Optikai Földi Állomás és Geodinamikai Obszervatórium segítségével végezték június 24-én.

A téma fontosságát példázza az a 2009. február 10-én történt eset, amikor Szibéria felett 800 kilométerrel az Iridium-33 aktív telefonos műhold összeütközött a már nem működő Kozmosz-2251 kommunikációs műholddal. A másodpercenkénti 11,7 kilométeres sebességgel zajlott ütközés hatására keletkezett törmelékfelhőben több mint 2000 darab, 10 centiméternél nagyobb részecske keletkezett.

Ezek a maradványok néhány hónapon belül nagy területen elterjedtek és azóta további aktív szondákat fenyegetnek ütközéssel. Egyes röppályákon nagy a szemét sűrűsége.

„Az Európai Űrügynökség (ESA) flottája évente és műholdanként több ezer ütközési figyelmeztetést dolgoz fel és évente több tucatnyi manővert végez” – írják a berni tudósok.

Az ütközések potenciális oka általában a már ismert 20 ezer űrszemét-objektum egyike.

A berni kutatók Satellite Laser Ranging (műholdak lézeres bemérése) nevet kapott módszere az eddigi néhány száz méterről néhány méterre pontosítja a méréseket.

„A technikát a zimmerwaldi obszervatóriumban évek óta használjuk arra, hogy speciális lézeres retroreflektorokkal rendelkező objektumokat bemérjünk. Eddig világszerte csak kevés obszervatóriumnak sikerült, hogy speciális, nagy teljesítményű lézerekkel határozza meg űrszeméttárgyak távolságát” – írja Thomas Schildknecht, a zimmerwaldi intézmény vezetője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.