Lehet, hogy idegen űrhajó lépett a Naprendszerbe

Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsőként érkező távoli üzenet„. Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízűbb teóriát vettek elő: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett űreszközre, mint kozmikus jéghegyre.

Mi a baj a természetes okokat magyarázó elmélettel?

Hoang és Loeb számításai szerint már a leghalványabb csillagfény is meg tudja akasztani az Oumuamua-méretű hidrogénüstökösök kialakulásának folyamatát – a hidrogén alkotta jégszemcsék még az előtt megolvadnak, hogy nagyobb égitestekké állnának össze. Az meg egyenesen lehetetlen szerintük, hogy egy óriás hidrogénjéghegy úgy utazzon több fényévnyi távolságot, hogy időközben ne essen szét a csillagok által sugárzott hő hatására.

Loebék igazát még a hidrogén-hipotézist vázoló tanulmány szerzője, Darryl Seligman is elismeri. Éppen emiatt úgy gondolja, hogy az Oumuamua „mindössze” 40 millió éves lehet, és valahonnan a „közelből” származik. Ez az idő elég ahhoz, hogy a kigázosodás szivar alakú objektumot formáljon az üstökösből anélkül, hogy az darabjaira hullana.

Már csak az a kérdés, mi a származási helye az égitestnek. Ezt valószínűleg sosem fogjuk már biztosan megtudni, Seligman azonban két lehetséges forrást is megjelöl; a fiatal csillagokat magába foglaló Carina és Columba csoport 35-40 millió éve formálódott, így akár ezekből a régiókból is kilökődhetett az Oumuamua.

Loebék természetesen vitatják az elképzelést, szerintük a Carina és Columba nem ideális hely a hidrogénjégtömbök keletkezéséhez, amik inkább nagyobb molekuláris felhők környékén alakulnak ki.

A rejtélyes égitest körüli viták valószínűleg nem csillapodnak majd az elkövetkezendő években sem.