A nemzetközi törzskönyv keretében tartott tamarin pár 2010-ben állt össze, és azóta másodszor örvendeztette meg a gondozókat utódokkal – közölte Veprik Róbert igazgató. A szegedi születésű apa és az Angliából érkezett anya gondos szülőnek bizonyult, hiszen most is probléma nélkül cseperednek a kölykök.
Bár szabad szemmel a látogatók számára is jól láthatók, egyelőre még nagyon nehéz lefotózni a kölyköket. Az apa vállalja a legtöbbet a kismajmok hordásából, de az idősebb testvérek is besegítenek neki. A hímeknek azért jut ennyire fontos szerep az utódgondozásban, mert bár amúgy kicsik, a felnőttekhez képest viszonylag nagy méretűek a kölykök, így az anya egyedül nem bírná a terhüket.
Fotó: Szegedi Vadaspark
Jelenleg a Szegedi Vadasparkban a karmosmajmok nyolc faját tartják, ebből ötöt nemzetközi fajmegmentési program részeként szaporítanak. A természetben ezeket a majmokat leginkább az élőhelyük elvesztése veszélyezteti, nem egy a kihalás szélén áll. Illegális befogásuk és kereskedelmük szintén problémát jelent, a Liszt-majmocskákból például csak az Egyesült Államokba 30 ezret szállítottak a 60-as és 70-es években – jelenleg mindössze 2000 él belőlük vadon.
A Washingtoni Egyezmény második melléklete szerinti védelem alatt álló aranykezű tamarinok a mellső végtagjukat borító sárga szőrről kapták a nevüket. A fokozottan védett majmocskák természetes élőhelyükön – Dél-Amerikában Ecuador, Peru és Bolívia amazonasi régiójától egészen az Amazonas torkolatának vidékéig – általában a magas fákon élnek, gyümölcsökkel, növények hajtásaival és rovarokkal, valamint apróbb emlősökkel táplálkoznak. Jelenleg még gyakoriak, de életterük veszélyeztetett, folyamatosan csökken.
