Több évtizedes hagyomány, hogy húsvét közeledtével sokan élő állatokat vásárolnak: kiscsibét, kiskacsát, leggyakrabban pedig különféle nyulakat. Sajnos sokan csak „idényszerű házikedvencként” tekintenek ezekre az állatokra, így sorsuk és jólétük az ünnepek után gyakran kérdésessé válik. A Fővárosi Állat- és Növénykert – több mint két évtizede – elsőként hívta fel a figyelmet a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra, s azóta is minden évben foglalkozik a kérdéssel a húsvéti ünnepek közeledtével – írja az intézmény keddi közleményében.
Az állatkert nyulakkal kapcsolatos tevékenységének legfontosabb eleme mindig is az volt, hogy igyekszik meggyőzni a húsvéti nyúlvásárláson gondolkodó embereket, fontolják meg, tudnak-e tartósan, a jó gazda gondosságával eljárni a nyúltartás során. Ez egyébként nem csupán a témával kapcsolatos személyes vélekedés kérdése, hanem az állatvédelmi törvény minden állattartóra vonatkozó előírása is egyben.
Azok számára, akik felelősségük tudatában a nyúltartás mellett döntenek, szaktanácsokkal segít az állatkert a nyulakról való gondoskodásban. Azok számára pedig, akik felelős döntés alapján inkább nem vásárolnak nyulat, a városligeti intézmény nagyszombattól húsvéthétfőig, azaz április 7-9-ig nyuszisimogatóval teremt lehetőséget arra, hogy ne maradjanak ki a „nyusziélményből” – olvasható a kommünikében.
Az állatkerti nyuszisimogató az év minden napján működő állatsimogató mellett, a parasztudvar szomszédságában üzemel majd mindhárom nap délelőtt 10-től délután 4 óráig. A nyuszisimogatóban „szolgálatot teljesítő” nyulakat rendszeres időközönként cserélik, a tapsifüleseket pedig gondozói felügyelet mellett lehet majd simogatni.
A nyúlvédelmi tevékenység fenti elemei mellett az állatkert régebben be is fogadott nyulakat a húsvéti ünnepek után. Ez utóbbi lehetőséggel az 1990-es évek közepén azoknak kívánt segíteni, akik pusztán ismerethiány miatt, esetleg önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy az ünnep után nem tudtak gondoskodni a tapsifülesekről.
A 2000-es évek végére viszont már főként olyanok éltek ezzel a lehetőséggel, akik eleve azért nem foglalkoztak az állattartás felelősségének kérdésével, mert kifejezetten azzal számoltak, hogy az ünnep után a nyulakat – és ezzel a felelősséget is – úgymond lepasszolják az állatkertnek. A nyulak befogadása így az állattartással kapcsolatos felelősség megkerülésével járó magatartást erősítené, ami ellentétes a városligeti intézmény törekvéseivel. Éppen ezért az állatkert 2008 óta már nem fogad be húsvéti nyuszikat.
Mi kell a nyúlnak?
A vásárlók körében a kicsi nyulak a népszerűek, ezért a törpenyúl fajták mellett gyakran árulnak egészen fiatal nyulakat is. Fontos tudnivaló azonban, hogy a nyúlfiak 20 és 28 napos koruk között térnek át a tejről a szilárd táplálékra, ezért, ha valaki túl fiatal nyulat vásárol, annak – megfelelő tejjel történő – táplálását is biztosítania kell. A legjobb azonban, ha ilyen fiatal nyulakat nem vásárolunk meg, bármennyire is aranyosak.
A nyúl nem ugyanazt eszi, mint az ember, a vasárnapi ebéd maradékát tehát ne is próbáljuk odaadni neki. Ugyanez vonatkozik a csokoládéra és hasonló nyalánkságokra. A legjobb, hogyha a nyúl táplálékának alapját a boltokban kapható nyúltáp képezi (amely a fogak megfelelő kopását is elősegíti). Ezt naponta friss zölddel, sárgarépával, karalábéval, retekkel és káposztával egészíthetjük ki. Fontos, hogy elegendő szénát is kapjon, mert az állatnak megfelelő mennyiségű rostra is szüksége van.
A nyúl vízigénye – ha nemcsak tápot és szénát, hanem zöldségeket is kap – nem túl jelentős; ennek ellenére helyes, ha van előtte ivóvíz.
A kisnyulak számára 20-30, a felnőttek számára a 15-20 Celsius-fokos a megfelelő hőmérséklet. A nyulakat leggyakrabban dróthálós nyúlketrecben tartják, mert a lakásban megrághatja például a szabadon futó kábeleket, a tapétát és bútorok lábait is.
