Kannibalizmus vagy reformtáplálkozás?

Kínában évszázados hagyományra támaszkodva továbbra is szokás elfogyasztani a méhlepényt.

A placentának mint tápláléknak a feltételezett tulajdonságairól sok vita folyik a nyugati országokban: egyesek szerint segít leküzdeni a szülés utáni depressziót, javítja a tejképződést és energiát ad. Kínában ezzel szemben évszázados gyakorlat a méhlepényevés, és napjainkban is aránylag gyakori. A kínaiak öregedésgátló hatást tulajdonítanak a placentának.

Császárok kedvence

Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), Kína első császára mintegy 2200 éve állítólag azzal dicsekedett, hogy a placentaevésnek köszönhette a jó egészségét. Az utolsó dinasztia, a Csing (Qing) tagja, Ce-hszi (Cixi) özvegy császáré pedig azért evett méhlepényt, hogy fiatal maradjon. A Ming-dinasztia korából (1368–1644) származó klasszikus orvosi szöveg szerint a placenta „igen tápláló”, és rendszeres fogyasztása révén „meghosszabbítható az élettartam”.

Kínai médiajelentések szerint a méhlepényevés az elmúlt évtizedben elterjedtebbé vált. Egy nankingi szülészeten például a szülő nők mintegy 10 százaléka vitte haza magával a placentáját. Az interneten recepteket is lehet cserélni. Az egyik népszerű honlap szerint a méhlepényből levest, gombócot, derelyét lehet készíteni, illetve a hagyományos kínai konyha más összetevőivel is lehet keverni.

Kapszulában ajándékként

Kínában 2005 óta tilos a szervkereskedelem, de porrá őrölt placentát tartalmazó kapszulák kaphatók a patikákban. A sanghaji Lej Jun Sang (Lei Yun Shang) gyógyszertár természetgyógyásza szerint „erősíti és dúsítja a vért”. A placenta igen keresett termék, nemcsak az anyák, de az apák, sőt a barátok is szívesen fogyasztják, ajándékba is adják csokoládé vagy egy üveg bor helyett.

Kannibalizmus?

Mások viszont határozottan ellenzik. „Nem tudom, jó-e az egészségnek, de egyszerűen rosszul vagyok attól a gondolattól, hogy emberhúst egyek. Nem tudnám megtenni” – mondta Grace Csiang, egy fiatal könyvelő, családanya.
A feketekereskedelem a nagy kereslet miatt virágzik. Tavaly a hatóságok vizsgálatot indítottak egy kantoni kórházban, ahol a nővérek jövedelemkiegészítésként 20 jüanért (721 forint) árulták a placentát. Más régiókban, például Csinan (Jinan) városában darabjáért legalább 300 jüant (10 800 forint) kérnek, az „áru” többsége a sajtó szerint kórházakból származik.