Az európai mellrákszűrő programok első átfogó elemzésében a szakemberek megállapították, hogy az 50 és 69 éves nők körében kétévente elvégzett emlőszűrés 7-9 életet ment meg minden 1000 nőre vonatkoztatva. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy ugyanezen a csoporton belül négy nőt „túldiagnosztizálnak”, vagyis olyan tumort jelzett a szűrés, amely soha nem okozott volna problémát. Ezekben az esetekben a nők felesleges vizsgálatokon, esetleg invazív beavatkozáson esnek át, és szükségtelenül szenvedik el a rák diagnózisának fizikai és pszichikai hatását. Stephen Duffy kutatásvezető, a University of London professzora úgy értékelte, hogy a túldiagnosztizálással okozott kárt meghaladja a szűrőprogramok előnye, a rákos halálozások csökkenése.
Mellrákszűrés és rutin
Világszerte vita zajlott az elmúlt években a szakemberek között arról, hogy van-e egyáltalán haszna a rutinszerű mellrákszűrésnek. Az Egyesült Államokban 2009-ben 40-ről 50 évre emelték azt a kort, amely felett ajánlják az emlőszűrések megkezdését. 2010-ben észak-európai kutatók tanulmányukban úgy találták, hogy összességében nem származik haszon a rutinszerű mellrákszűrésből.
A nők körében a melldaganat a leggyakoribb
Európában 2008-ban 425 ezer új emlőrákos esetet diagnosztizáltak, és 129 ezer európai nő halt meg e betegségben. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a nők körében a melldaganat a leggyakoribb ráktípus, 2008-ban világszerte 1,38 millió ember életét követelte a kór. A mostani elemzésben 18 ország 26 szűrőprogramját tekintették át, melyekben összesen 12 millió nő vett részt 2001 és 2007 között.
A tanulmányt a Journal of Medical Screening című szakfolyóiratban tették közzé.
