A vadaspark munkatársainak célja egy jelentős létszámú, szaporodó csapat kialakítása, amely majd a nagyméretű, halban gazdag Sancer-tavakon fog megtelepedni. Addig, amíg kevesebben vannak, a Pantanal-kifutót és annak tavait lakják a madarak – tájékoztatott Veprik Róbert igazgató.
A három, nevének megfelelően borzas frizurájú pelikán tojó Franciaországból érkezett, majd a karantén lejárta után foglalta el ideiglenes kifutóját. Miután csak nagy csapatban szaporodik, az állatkertek is arra törekednek, hogy sokat tartsanak együtt belőlük. A vadaspark ennek megfelelően kezdte el a madarak „összegyűjtését”. A jelenlegi három egyedet rövidesen újabb két pelikán követi a prágai állatkertből. Ahogy a csapat eléri a megfelelő létszámot, a jelenlegi helyükről átköltöztetik őket a Sancer-tavakra, amelyek nagyságuk, szigeteik zavartalansága és gazdag halállományuk miatt „pelikánparadicsomnak” számítanak.
Magyarországon pelikánt csak ritkán látni, kóborló egyedei elvétve bukkannak föl a nagyobb folyók mentén. A 19. század közepén azonban a pelikánok még a Balatonon is költöttek. Magyarországhoz legközelebb a Duna-deltában élnek nagy telepekben. A borzas valamivel nagyobb a rózsás gödénynél, 9-15 kilogrammos tömegével, csőre hegyétől a farktollai végéig akár 180 centiméteres testhosszával az egyik legnagyobb repülő madár. Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan röpülnek, miközben fejüket válluk közé húzzák.
Egy gödény a természetben naponta akár 1,5 kiló halat is elfogyaszthat. Sokszor egymással összefogva halásznak, körbezárva és összeterelve a halakat, majd hatalmas csőrükkel kifogják azokat. Tágulékony torokzacskójukban nagyobb mennyiségű zsákmányt is össze tudnak gyűjteni.
