Mi baja a Facebooknak a nőkkel?

Az oldal működtetői szerint teret kell adni a különböző véleményeknek, ebből adódóan azonban egyesek számára sértő tartalmakkal is találkozhatunk, köztük sok olyannal, mely a nők bántalmazását tálalja humorosnak szánt formában.

A Facebookon nincs helye gyűlöletbeszédnek, illetve olyan tartalmaknak, amelyek fenyegető jellegűek. Ugyanakkor megjelennek rajta olyan képek, amelyek a nemi és a családon belüli erőszakot dicsőítik. Laura Bates, a The Guardian újságírója e kettősségből adódó problémákra világított rá cikkében. Az apropót az adta, hogy nemrégiben komoly felháborodást váltott ki egyes felhasználók körében, hogy a közösségi portálról nem lehetett eltávolítani azokat a képeket, amelyek viccesen jelenítették meg a nemi erőszakot. A probléma már korábban is felmerült, 2011-ben Eve Esler hívta fel a figyelmet a nőgyűlölő jellegű, Facebookon keringő képekre.

Manapság olyan képek keltenek felháborodást, mint amelyen egy nő van összekötözve egy kanapén, miközben fulladozik. A hozzá fűzött komment: „ez nem erőszak, ha tényleg nem akarta, szólnia kellett volna”. Olyan képsorozattal is lehet találkozni, amely a különböző fogamzásgátló „módszereket” jeleníti meg. Az első képen egy óvszer látható, mint „A terv”, a következő képen sürgősségi fogamzásgátló tabletta van, „B terv”-ként megjelölve, és végül a zárókép, a „C terv” egy véres arcú nőt ábrázol, amint egy férfi veri őt.

A Facebook tiltja a gyűlöletkeltést, ugyanakkor megkülönböztet komoly és humoros tartalmakat, melyeknek teret ad. Az viszont nem világos, hogy ezt az „osztályozást” milyen szempontok szerint végzik el. A szexuális erőszakot propagáló tartalmak eltávolításáért például külön kampány folyt, és a kezdeményezést több százezren támogatták.

Három nőből egyet megerőszakolnak vagy megvernek élete során. A szexuális bűncselekmények problémája hazánkat és a teljes nyugati világot érinti.

Olvassa el az MNO összeállítását!

Eközben a Facebookról letiltanak bizonyos női oldalakat, melyek egyáltalán nem a nők elleni erőszakot reklámozzák. Ezeken például olyan képeket lehet látni, melyeken anyák szoptatják a gyerekeiket, vagy nőket ábrázolnak mellkorrekciós műtét után. A Facebookon közölhető képek között pedig olyanok vannak, mint egy fogyatékos gyermek megerőszakolása, viccelődés egy kiskorú lánnyal folytatott szexuális aktusról, grafikák a házasságon belüli erőszakról. Mindezeket különböző obszcén szövegekkel látják el.

A Facebook szóvivője azt hangsúlyozza, hogy a portálon nincs helye az olyan tartalmaknak, amelyek fenyegetőek, vagy erőszakot szítanak. Jules Hillier, aki egy fiatalokat védő szervezet ügyvezető és kommunikációs igazgatója, azt mondja: a közösségi weboldalak nagy segítséget tudnak adni abban, hogy teret adnak a vitának és a tájékozódásnak. Szerinte az ő szervezete is ennek segítségével tud információt szolgáltatni és tanácsot adni. De – mint hangsúlyozza – ez egy kétélű fegyver. A tények és a támogatások eltörpülnek a sok keringő tévhit, félinformáció, megfélemlítés és a különböző visszaélések mellett, amelyeknek a közösségi média szintén helyet ad.

A Facebook részéről viszont hangsúlyozzák, hogy nagyon komolyan veszik a vitatható és sértő tartalmakat. Ugyanakkor azt szeretnék, ha az oldal egy olyan hely lenne, ahol az embereknek lehetőségük van nyíltan megvitatni és kifejezni nézeteiket, miközben tisztelik mások jogait és érzéseit. Azok a csoportok, amelyek véleményt nyilvánítanak akár az államról, egyes intézményekről, vagy másról, a Facebook irányelvei szerint önmagukban nem károsak, még ha valakik felháborítónak és sértőnek is vélik az ilyen megnyilvánulásokat.

A közös álláspont ezekről a tartalmakról az, hogy ártalmatlanok és azok, akik nem szeretik őket, egyszerűen ne nézzenek rájuk. Viszont ha valakinek az ismerőse kedveli az ilyen tartalmakat, az megjelenik az illető hírfolyamában. A nemi erőszakról szóló képekkel az a probléma, hogy azt normálisként állítják be, valamint az áldozatok és az elkövetők felé is azt közvetítik, hogy a kultúránk nem veszi ezt komolyan – véli a The Guardian szerzője.

Soraya Chemaly feminista író és aktivista pedig azt mondja: ez nem a cenzúráról szól, hanem arról, hogy meghatározzák, mi az elfogadható. Ebben az értelemben a Facebook elfogadja a nőkkel szembeni erőszak bizonyos formáit. A Facebook részéről viszont azt állítják: nem a portál feladata, hogy meghatározza, mi az elfogadható. Keményen dolgoznak azon, hogy a felhasználóikat megvédjék, de a cenzúra nem megoldás a helytelen online viselkedés és a sértő hiedelmek ellen. A szabadságra való tekintettel jogot kell biztosítani arra, hogy az emberek megvitassanak komoly kérdéseket, és ők ennek a lehetőségnek a biztosításával harcolnak az előítéletek ellen.