Csomolungma: 60 évvel ezelőtt győzték le először

Hatvan éve, 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Hillary hegymászó és a nepáli Tenzing Norgaj serpa először lépett a „világ tetejére”.

kn
2013. 05. 27. 14:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Csomolungma meghódítása hatalmas szenzáció volt, csak az 1969-es Holdra szálláshoz hasonlítható. Az eredetileg méhészkedéssel foglalkozó Hillaryt lovaggá ütötték, Tenzing – mivel nem volt brit állampolgár – a Brit Birodalmi Érdemérmet kapta meg. A két hegymászó soha nem árulta el, hogy melyikük lépett először a csúcsra, a kérdésre mindig azt válaszolták: együtt, csapatként értek fel. Mindkettejük családja az Everest vonzásában maradt: Hillary fia és Tenzing unokája is feljutott a Föld legmagasabb pontjára.

A csúcson eddig mintegy négyezren jártak, de több mint kétszázan soha nem tértek vissza. A legnagyobb nehézség a nagy magassággal járó oxigénhiány, így a többség oxigénpalackkal mászik – e nélkül először a hegymászás élő legendája, a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler ért fel 1978-ban. Az első nő 1975-ben jutott fel a világ tetejére, ugyanez a teljesítmény nőnek oxigénpalack nélkül 13 évvel később sikerült. A csúcsra felért már vak hegymászó, volt, aki művégtaggal mászta meg, egy nepáli serpa egy hónapon belül háromszor is feljutott a tetejére, két hegyi vezető 21 alkalommal is „meghódította”, s ereszkedtek le róla síléccel is (az erről szóló dokumentumfilm 1975-ben Oscar-díjat kapott). Legfiatalabb meghódítója tinédzser, a legidősebb nyolcvanéves.

Az elmúlt napokban több érdekes rekord is született: először ért fel egy hegymászó ugyanabban a szezonban mindkét oldalról, elsőként jutott fel mindkét karjára amputált alpinista, s most járt a csúcson az első szaúd-arábiai, illetve pakisztáni nő, valamint egy indiai női ikerpár is.

Az első magyar Csomolungma-expedíció 1996-ban indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja 8300 méteres magasságon életét vesztette. Az első magyar hegymászó, a napokban a Kancsendzönga meghódítása után eltűnt Erőss Zsolt személyében, 2002. május 25-én jutott fel a világ tetejére. Ugyanez 2007-ben sikerült Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, majd két évvel később Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is. (A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra.)

A Csomolungma meghódításának hatvanadik évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot tartanak Nepálban: május 29-én a hegymászóvilág számos híressége érkezik Katmanduba, több rekordtartót Gyémánt Jubileumi Éremmel tüntetnek ki, s két maratoni futást is szerveznek az Everest alaptáborából – 42,2, valamint 60 kilométeres távon.

Május 20-án jutott fel Erőss Zsolt és Kiss Péter a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára. A két hegymászónak az ereszkedés közben nyoma veszett, nem értek le a négyes táborba. Két serpa indult Erőss és Kiss keresésére, de sajnos nem találták meg őket. Vincze Szabolcs, a Kancsendzönga meghódítására indított expedíció szóvivőjének péntek reggeli blogbejegyzése szerint Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem keresik tovább. Az expedíció tragédiával végződött.



Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.