Csomolungma: 60 évvel ezelőtt győzték le először

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Hatvan éve, 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Hillary hegymászó és a nepáli Tenzing Norgaj serpa először lépett a „világ tetejére”.

kn
2013. 05. 27. 14:23

A Csomolungma meghódítása hatalmas szenzáció volt, csak az 1969-es Holdra szálláshoz hasonlítható. Az eredetileg méhészkedéssel foglalkozó Hillaryt lovaggá ütötték, Tenzing – mivel nem volt brit állampolgár – a Brit Birodalmi Érdemérmet kapta meg. A két hegymászó soha nem árulta el, hogy melyikük lépett először a csúcsra, a kérdésre mindig azt válaszolták: együtt, csapatként értek fel. Mindkettejük családja az Everest vonzásában maradt: Hillary fia és Tenzing unokája is feljutott a Föld legmagasabb pontjára.

A csúcson eddig mintegy négyezren jártak, de több mint kétszázan soha nem tértek vissza. A legnagyobb nehézség a nagy magassággal járó oxigénhiány, így a többség oxigénpalackkal mászik – e nélkül először a hegymászás élő legendája, a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler ért fel 1978-ban. Az első nő 1975-ben jutott fel a világ tetejére, ugyanez a teljesítmény nőnek oxigénpalack nélkül 13 évvel később sikerült. A csúcsra felért már vak hegymászó, volt, aki művégtaggal mászta meg, egy nepáli serpa egy hónapon belül háromszor is feljutott a tetejére, két hegyi vezető 21 alkalommal is „meghódította”, s ereszkedtek le róla síléccel is (az erről szóló dokumentumfilm 1975-ben Oscar-díjat kapott). Legfiatalabb meghódítója tinédzser, a legidősebb nyolcvanéves.

Az elmúlt napokban több érdekes rekord is született: először ért fel egy hegymászó ugyanabban a szezonban mindkét oldalról, elsőként jutott fel mindkét karjára amputált alpinista, s most járt a csúcson az első szaúd-arábiai, illetve pakisztáni nő, valamint egy indiai női ikerpár is.

Az első magyar Csomolungma-expedíció 1996-ban indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja 8300 méteres magasságon életét vesztette. Az első magyar hegymászó, a napokban a Kancsendzönga meghódítása után eltűnt Erőss Zsolt személyében, 2002. május 25-én jutott fel a világ tetejére. Ugyanez 2007-ben sikerült Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, majd két évvel később Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is. (A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra.)

A Csomolungma meghódításának hatvanadik évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot tartanak Nepálban: május 29-én a hegymászóvilág számos híressége érkezik Katmanduba, több rekordtartót Gyémánt Jubileumi Éremmel tüntetnek ki, s két maratoni futást is szerveznek az Everest alaptáborából – 42,2, valamint 60 kilométeres távon.

Május 20-án jutott fel Erőss Zsolt és Kiss Péter a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára. A két hegymászónak az ereszkedés közben nyoma veszett, nem értek le a négyes táborba. Két serpa indult Erőss és Kiss keresésére, de sajnos nem találták meg őket. Vincze Szabolcs, a Kancsendzönga meghódítására indított expedíció szóvivőjének péntek reggeli blogbejegyzése szerint Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem keresik tovább. Az expedíció tragédiával végződött.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.