A Csíkszeredában 1968-ban született Erőss Zsolt első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát (Mount Everest), haláláig tíz „nyolcezrest” teljesített.
A hegymászást 13 esztendős korában kezdte, 15 évesen már szervezett formában űzte ezt a veszélyes sportot. 1988-ban települt családjával Magyarországra, ’92 óta magyar állampolgár, kezdetben ipari alpinista munkákból élt. Az extrém magas hegyek meghódítását 1990-ben kezdte a Kaukázusban. ’96-ban tagja volt az első kettő, sikertelen Mount Everest-támadásnak, első nyolcezresét viszont 1999-ben meghódította (Naga Parbat, 8126), méghozzá addig nem járt útvonalon – ez különösen is mániája volt minden mászása alkalmával.
2002-ben oxigénmaszk használatával felért a Csomolungmára, azóta főállású hegymászó (első magyarként) Erőss Zsolt. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval „sorozatot” hozott létre a magyar Himalája-expedícióknak, ennek keretében néhány év alatt 6 nyolcezrest megmászott. 2004-ben Afrika csúcsán is járt (Kilimandzsáró, 5895 m). Teljesítményéért 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, az év hegymászója lett, Az év sportolója díjátadón különdíjat kapott, 2008-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára lett.
2010-ben az újév második napján éppen két társát biztosította a Magas-Tátrában, amikor mindhárman megsérültek egy úgynevezett hóerkély leszakadása után. Erőss mindkét lába eltört, az egyik sérülés súlyossága, illetve a várható szövődmények miatt (valamint a gyors rehabilitáció érdekében) jobb lábát január 10-én térd alatt amputálták – nem sántikálni, hanem mászni akart. Márciusban protézissel járni kezdett, júniusban pedig már a hegyen volt. 2011 tavaszán Gál Lászlóval meghódította a Lhocét (8516 méter). 2012 tavaszán az Annapurna meghódításába (ez a világ legveszélyesebb nyolcezrese) beletört a bicskája.
Az utóbbi hónapokban itthon nem nagyon láthattuk, állandóan úton volt, készült. A Föld harmadik legmagasabb hegyére, a Kancsendzöngára (8586 méter) indult március 27-én Kollár Lajos, Kiss Péter és a szlovák Jaroslav Dudka társaságában, és pünkösdhétfőn a fiatal gyöngyösi Kiss Péterrel fel is jutott rá – a cél teljesítésével már csak két olyan, 8000 méter fölötti hegycsúcsa van a Földnek, ahol még nem járt magyar. Az eddig honfitársaink által teljesített 12 sikeres csúcskísérletből 10-nek volt tagja.
– Én székely származású vagyok. Gyergyó vidékén nőttem föl, az anyai ág gyergyószárhegyi, az apai ág meg Csík-vidéki. Nagyon kötődöm a székelységhez. Talán a hegymászáson keresztül láttam azt, hogy a jelentős emberi teljesítmény és érték; fontos az, hogy az identitásunkat erősítsük. A hegymászásban nagyon szép, érdekes példa a baszk. Egy spanyol expedícióban ők mindig hangsúlyozzák, hogy megvan a maguk identitása. Úgy nőttem föl, hogy nem igazán tudtam róla, hogy van egyáltalán székely zászló, a székely himnuszról persze lehetett tudni. Fontosnak tartom, hogy a székely zászló általam is ismertebb, népszerűbb legyen. A szolidaritásom eközben megvan minden elnyomott kisebbséggel szemben. Bármilyen etnikum bármilyen kicsi is legyen, joga van az önrendelkezéshez – fogalmazott Erőss Zsolt valóban utolsó (eredetileg két hónaposra tervezett) útja előtt a Lánchíd Rádióban. A hegymászó Facebook-oldalának tanúsága szerint a mostani tűzés nem egyedi eset, korábbi hódításai alkalmával is elvitte magával a székelyek nemzeti lobogóját.
Olvassa el a Magyar Nemzet csütörtöki vezércikkét Erőss Zsoltról.
Felesége – az RTL Klubnak a hét derekán adott interjújában – elmondta, a tragédiában már akkor biztos volt, amikor megtudta, 24 órán át tartott a csúcstámadás; a lejövetelre már nem lesz ereje Erőss Zsoltnak és társának, Kiss Péternek.
Az eddigi szakértő hozzászólásokból egyértelműsödni látszik a kép: a csúcstámadás előtti pillanatban még dönthettek volna úgy, hogy visszafordulnak, a kísértés azonban túl nagy volt, hogy ezt tegyék. Az aznapi csúcson járók jelentős része meghalt, egy spanyol hegymászó szerint 11-ből 5-en.
Kiss Péter még gyerekkorában megismerkedett a hazai teljesítménytúrázással, kétszer „Az év teljesítménytúrázója” lett. Tizennyolc évesen fordult a magasabb hegyek felé, először hazai mászóiskolákban, majd a Magas-Tátra zordabb falain csiszolta mászótudását. Expedíciós barlangász, mintegy 15 kilométernyi barlangjárat felfedezése kötődik a nevéhez. Első magyarként érte el az Alpok összes (82 db) 4000-es csúcsát, és egyedül végigmászta a Magas-Tátra főgerincét. Számtalan nehéz alpesi utat teljesített az elmúlt években, a fiatal hegymászó generáció oszlopos tagja volt. Sokszoros maratonista és ötszörös Balaton-kerülő.
