Erőszak és prostitúció: itt bármit meg lehet tenni a nőkkel

Ugrásszerűen megnőtt azon nők száma, akiket azért börtönöznek be, mert elmenekülnek a kényszerházasság vagy a bántalmazás elől.

Jelenleg körülbelül 600 nő és lány van börtönben, amiért elmenekült a családja vagy a férje elől, pedig az afganisztáni törvények szerint már nem számít bűncselekménynek, ha a nő bántalmazás elől menekül. Tizennyolc hónappal ezelőtt „csupán” 400 nőt tartottak fogva ehhez hasonló vagy egyéb „erkölcsi bűncselekmény” miatt – állítja a Human Rights Watch, az afgán belügyminisztérium számaira hivatkozva.

A jelentés néhány nappal azután készült, hogy az afgán parlament május 18-án nem fogadta el azt a mérföldkőnek számító törvényt, amely megvédené a nőket az erőszaktól. A tervezet azért bukott el, mert a vallási konzervatívok elutasítottak több fontos rendelkezést, mivel szerintük azok ellentétesek az iszlám tanításával. Egyebek között abba kötöttek bele, hogy a házasság minimális korhatára 16 év legyen. A törvényt még 2009-ben rendelte el az elnök, de a parlament azóta sem ratifikálta. A rendelkezés az erőszak több mint húsz formáját tiltja be, köztük a gyermekházasságot, kényszerházasságot és a nőkkel való kereskedést. A mostani keserves viták után ismét elnapolták a döntést.

Egyre nő az aggodalom amiatt, hogy a nők nehezen megszerzett jogai szertefoszlanak, ahogy a nyugati csapatok kivonulnak Afganisztánból. Hiszen egyúttal magukkal viszik az anyagi források egy részét, mely elősegítette a fejlődést ezen a területen is a tálibok több mint tíz évvel ezelőtti bukása óta.

Az afgán női rabok több mint fele úgynevezett „erkölcsi bűncselekmény” miatt ül börtönben, annak ellenére, hogy elítélésük igencsak ingatag jogi alapokon áll. A Human Rights Watch több fogollyal is elbeszélgetett, melyből az derült ki, hogy a nők többnyire a gyermekházasság, a verés, a késelés és a kényszerprostitúció miatt menekülnek el otthonukból. Gyakran minden tudományos alapot nélkülöző „szüzességi teszteket” végeznek rajtuk letartóztatásuk után, ami a jelentés szerint kimeríti a kegyetlen és megalázó szexuális zaklatás fogalmát.

Bár a menekülés nem illegális az afgán büntető törvénykönyv szerint, úgy tűnik, hogy az elméletet még nem sikerült a gyakorlat szintjére emelni. Mindezt tetézi, hogy a legfelsőbb bíróság mégis elrendelte azon nők üldözését, akik megszöknek otthonról. A Human Rights Watch többek között a jogi nonszenszre hivatkozva felszólította az elnököt, hogy szabadítsa ki a szökés miatt bebörtönzött nőket.

A nemi erőszak áldozatai is rács mögé kerülnek „kényszerített házasságtörés” miatt, mivel a házasságon kívüli szexuális együttlét bűncselekménynek számít Afganisztánban, a bírák és az ügyészek pedig figyelmen kívül hagyják a hozzájárulás kérdését.

Az egyetlen előrelépés, hogy 2011 óta nő a menedékhelyek száma, ahol befogadják a bántalmazott nőket, ugyanakkor az összes ilyen biztonságos létesítményt külföldről finanszírozzák. Az afgán kormány azonban ambivalensen viszonyul ezekhez a menedékhelyekhez, az igazságügyi miniszter például bordélyházakhoz hasonlította azokat.

Afganisztánban továbbra is igen gyakori a nők elleni erőszak. Áprilisban például három lövéssel vetett véget lánya életének egy afgán férfi háromszáz falubeli szeme láttára, mivel a férjes fiatalasszony megszökött unokatestvérével, s így besározta családja jó hírét. Az afgán társadalom erősen patriarchális és általános az a vélekedés, hogy a nők helyett a férfiak hozzák meg a döntéseket, beleértve az eljegyzést és a házasságot. Sőt a férj a feleség beleegyezése nélkül is elválhat. Igen gyakoriak a politikai vagy anyagi megfontolások alapján elrendezett házasságok, a lányokat gyakran már születésük előtt odaígérik, és igen fiatalon mennek férjhez. Afganisztán legszegényebb területein az sem ritka, hogy ételért cserébe „adják el” őket idősebb férfiaknak. Az mno.hu is beszámolt róla korábban: egy afganisztáni férfi hatéves lányát adta férjhez, hogy így váltsa ki adósságát.