Rohamosan nő az emberiség élettartama

Az emberek világszerte hosszabb ideig élnek, mint valaha, és a globális várható átlagélettartam „drámai” növekedése a jelek szerint nem lassul.

tt
2013. 05. 20. 12:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A globális várható átlagélettartam 1990 és 2011 között 64 évről 70 évre emelkedett, ami drámai növekedést jelent” – húzta alá a WHO munkatársaként dolgozó Colin Mathers, a világszervezet szokásos évi egészségstatisztikai jelentésének ismertetésekor.

A születéskor várható globális átlagélettartam a nőknél 72 év, a férfiaknál 68 év volt 2011-ben. A globális növekedés nagyrészt a gyermekhalandóság elmúlt évtizedben tapasztalt gyors ütemű visszaesésének és a Kínában, valamint Indiában végbement fejlődéseknek köszönhető, amelyeknek hála mindkét országban hét évvel növekedett a születéskor várható átlagélettartam 1990 óta.

Észak-Koreában, Dél-Afrikában, Lesothóban, Zimbabwében és Líbiában azonban visszaesés történt 1990 óta, amely évet határvonalként jelölték meg az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak (Millennium Development Goals) kidolgozásakor.

A hírnév kurtítja a várható élethosszt – erre jutottak ausztráliai kutatók amerikai sajtóban megjelent gyászjelentések elemzésével.

 

A King’s College London kutatása az élethosszig tartó sportolás és az idősebb kori jó agyműködés összefüggését mutatja.

A világ minden más táján azonban növekedett, vagy legalábbis stagnált a születéskor várható élettartam. Még azon országok is némi növekedést könyvelhettek el, amelyek népessége jelenleg is a legtovább él (Japán, Ausztrália, Svájc). Mindez azt sugallja, hogy az emberiség még nem érte el a születéskor várható életkor természetes határát.

Mathers szerint korábbi kutatások azt mutatták, hogy a várható élettartam évtizedenként 2-2,5 évvel növekedett a magas jövedelmű országokban a 20. század során. Annak kérdése, hogy a növekedés mértéke vajon lassul-e, „jelentős vita tárgyát képezi a demográfiai szakemberek körében”.

„Idővel feltehetőleg bekövetkezik valamilyen mértékű lassulás, hacsak a génterápia és a különböző új tudományos áttörések nem lépnek közbe” – mondta Mathers. – A globális felmelegedés, a konfliktusok és egyéb tényezők szintén befolyással bírhatnak. Hozzátette, néhányan úgy vélik, hogy az elhízás problémájának súlyosbodása idővel hatással lesz a várható élettartamra, ám mindez egyelőre nem érezhető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.