A világot hetek óta lázban tartja a brit trónörökös születése. Az egyre türelmetlenebb médiamunkások a várakozás ideje alatt egyre több háttérinformációval próbálták ellátni a hírekre éhes világot. Ebből a hírfolyamból ez idáig kimaradt egy – a magyarok számára érdekes – történelmi tudásmorzsa, amit Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője osztott meg az MNO olvasóival.
„Nem tartom magamat történésznek, a történelemmel privát érdeklődésből, és kizárólag szabadidőmben foglalkozom” – szögezte le a beszélgetés elején az állatkert bőbeszédű szóvivője. „A trónörökös érkezése kapcsán rengeteg információt lehetett olvasni mindenfelé, de úgy gondoltam, hogy ez a történelmi tény nem sikkadhat el a többi hír mellett.”
A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik. II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia (Gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna) a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.
Házassága révén Teck hercegnéja, kreált címén Hohenstein grófnő, a mai brit Windsor uralkodóház egyik ősanyja, akinek egyetlen fia Ferenc 1866-ban elvette feleségül Mary Adalaide brit hercegnőt, Cambridge hercegnőjét, III. György brit király unokáját.
Károly herceg legutóbb május végén tett látogatást Erdélyben.
Forrás: magyarnemesseg.blogspot.hu / mno.hu
„Már korábban is olvastam az Árpád-házi királyok és a brit uralkodóház összefonódásáról, de most visszavezettem az ősök kapcsolódását egészen Árpád fejedelemig, és meglepő végeredményre jutottam. A hétfőn született legifjabb brit királyi sarj nem más, mint Árpád vezér 42. leszármazottja” – fejtette ki Hanga Zoltán.
„Hogyan kapcsolódik az angol uralkodói ház a magyar ősökhöz? II. András lánya, Jolánta (Jolán) aragóniai királyné lett, lánya, Aragóniai Izabella francia királynéként adott életet fiának, aki IV. (Szép) Fülöpként uralkodott. Az ő lánya, Capet Izabella pedig az angol II. Eduárd felesége lett, és innen már szinte egyenes volt az út a jelenlegi uralkodói családig” – fejtette ki az MNO kérdésére Hanga Zoltán, aki a történelmi jegyzetét a Facebookon is közzétette.
A királyi házasságokról a középkorban elsősorban politikai és dinasztikus szempontokat figyelembe véve döntöttek. Jolánta hercegnő házasságáról – a keresztény hercegnők gyámjaként – maga IX. Gergely pápa döntött, aminek köszönhetően generációkkal később megjelent a magyar vér az angol uralkodói házban.
Katalin hercegné és Vilmos herceg hétfőn világra jött első gyermeke is Rák csillagjegyű, akárcsak édesapja és nagyanyja, a néhai Diana hercegné. A július 22-én, londoni idő szerint 16.24-kor, közép-európai idő szerint fél hat előtt néhány perccel született fiúgyermek szinte pontosan a Rák és az Oroszlán csillagjegyek találkozásánál jött a világra, vagyis mindössze fél órán múlt, hogy a hercegi utód – a horoszkóp szerint – érzékeny, vagy pedig magabiztos embertípusba tartozik-e majd. Az újszülött és a hercegi pár kedd este hagyták el a kórházat.
