A házaspár londoni hivatalának és rezidenciájának bejelentése szerint a hétfőn született hercegi utód hivatalos neve ő királyi fensége György, Cambridge hercege. Vilmos és Katalin is a Cambridge hercege, illetve Cambridge hercegnője címet viseli 2011-ben kötött házasságuk óta.
Első gyermekük – Vilmos édesapja, Károly trónörökös és Vilmos után – a harmadik a brit trónöröklési sorban. Az Alexander név hírek szerint Katalin hercegnő választása volt, Louis viszont Vilmos herceg negyedik neve.
A brit sajtó és a londoni fogadóipar a György – George – első nevet tekintette abszolút favoritnak már a majdani uralkodó megszületése előtt, abból a meggondolásból, hogy a 87 esztendős II. Erzsébet királynő néhai édesapja is VI. György néven uralkodott 1952-ben bekövetkezett haláláig. Így Vilmos és Katalin elsőszülöttje – ha trónra lépése idején első nevét választja – VII. György néven lehet az Egyesült Királyság uralkodója.
Igaz ugyanakkor az is, hogy az ifjú herceg – ha eljön az ideje – bármelyik nevét szabadon kiválaszthatja uralkodói névként. II. Erzsébet királynő édesapjának például négy keresztneve volt, az első az Albert, és trónra lépése előtt a családban mindenki csak Bertie néven emlegette. Királyként azonban utolsó keresztnevét, vagyis a Györgyöt választotta.
Hiányzik ugyanakkor a gyermek nevei közül a James – Jakab –, amely pedig szintén előkelő helyen – és így meglehetősen csekély pénznyeremény ígéretével – szerepelt a fogadóirodák kínálatában.
A James névvel a hercegi házaspár Anglia és Skócia négy évszázaddal ezelőtti egymásra találásának emléke előtt is tiszteleghetett volna. VI. Jakab skót király volt ugyanis az első „brit” uralkodó, amikor 1603-ban, a Tudor-dinasztia kihalása – vagyis az egyenes ági leszármazottak nélkül elhunyt I. Erzsébet angol királynő halála – után I. Jakab néven Anglia királya is lett, egyesítve a két koronát, és ezzel gyakorlatilag megteremtve Nagy-Britanniát. Igaz ugyanakkor, hogy az angol és a skót királyság unióját formálisan csak egy évszázaddal később szentesítette a két parlament.