Szó szerint életet menthet a reggeli

27 százalékkal nagyobb a szívroham kockázata azoknál, akik kihagyják a reggeli étkezést – derült ki egy vizsgálatból.

Idősebb férfiak körében végzett felmérés arra az eredményre jutott, hogy akik általában kihagyták az első étkezést, azoknál 27 százalékkal nagyobb a szívroham kockázata, mint a rendszeresen reggelizőknél. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának kutatói szerint az összefüggés nyugodtan alkalmazható az emberek más csoportjaira is.

A vizsgálatot végző szakértők nem biztosak abban, mi okozza a kockázat emelkedését. Úgy vélik, akik nem reggeliznek, valószínűleg éhesebbek lesznek a nap folyamán, ezért többet is esznek. A szervezetnek nagyobb mennyiséget kell rövidebb idő alatt megemésztenie, ettől magasra szökik a vércukor szintje, mely károsíthatja az érfalakat.

Látványosan zuhant a szívproblémák miatti halálozások száma Európában az utóbbi három évtizedben. Nagyrészt a jobb koleszterincsökkentő gyógyszereknek és a dohányzásellenes kampányoknak köszönhető az eredmény egy szerdán megjelent tanulmány szerint. A magyar férfiak esetében ugyanakkor nem történt változás.

A szívinfarktus fiatal áldozatai között a nők jellemzően több fizikai és mentális problémával rendelkeznek a szívroham előtt.

„A reggeli kihagyása egy vagy több kockázati tényezőhöz vezethet, elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és magas koleszterinszinthez, cukorbetegséghez, ezek pedig idővel szívrohamot okozhatnak” – hangoztatta Leah Cahill, a kutatás vezetője. A kérdőív nem érdeklődött, mit fogyasztottak, akik reggeliztek, tehát nem dönthető el, vajon a zsíros, cukros reggeli hasznosabb-e, mint ha nem ennének egyáltalán semmit.

„Nem tudjuk, a napi első étkezés ideje vagy tartalma számít-e. Valószínűleg mindkettő. Általában igaz, hogy akik reggeliznek, egészségesebben is táplálkoznak” – magyarázta Andrew Odegaard, a Minnesotai Egyetem kutatója, aki a reggeli kihagyása és az elhízás, illetve a magas vérnyomás összefüggéseit kutatta.

A tanulmány közel 27 ezer, 45-82 éves férfi étkezési szokásait és életmódját vizsgálta 1992-ben. Közülük 13 százalék mondta, hogy nem szokott reggelizni. A résztvevőket további 16 évig követték. A nem reggelizők nagyobb valószínűséggel voltak dohányosok, fiatalabbak, nőtlenek, több alkoholt fogyasztottak és kevesebbet mozogtak.

A következő 16 év folyamán a megkérdezettek közül 1527-en szenvedtek szívrohamot, közülük 171-en tartoztak a reggelit kihagyók közé. A kutatók számításba vettek egyéb tényezőket: a dohányzást, az alkoholfogyasztást, az étrendet, a vérnyomást és a testtömegindexet is, így jutottak arra az eredményre, hogy a reggeli kihagyása 27 százalékkal növeli a szívroham kockázatát.

Az is kiderült, hogy némi átfedés lehet a nem reggelizők és az éjszakai evők között. Az utóbbiaknál 55 százalékkal nagyobb volt a szívkoszorúér-betegségek kockázata, mint azoknál, akik nem ettek lefekvés után, ám a kutatók szerint ez nem ad okot komolyabb aggodalomra, hiszen a megkérdezettek közül kevesen számoltak be ilyen szokásról.

A megkérdezettek 97 százaléka európai származású férfi volt, az eredmények érvényesek lehetnek nőkre és más etnikai csoportokra is, ám a szakértők szerint ezt újabb kutatásnak kell megerősítenie. Hivatalos becslések szerint az amerikaiak 18 százaléka nem reggelizik, tehát a tanulmány fontos információ lehet számukra. „Igen egyszerű az üzenet: a reggeli fontos étkezés” – foglalta össze Eric Rimm, a tanulmány egyik szerzője.