Az 1980-as évek eleje óta a szív- és érrendszeri eredetű halálozások száma kevesebb mint a felére esett vissza az Európai Unió egyes államaiban – mutatta ki a European Heart Study szakfolyóiratban megjelent kutatás.
Az infarktushoz és stroke-hoz vezető szívbetegség továbbra is vezető halálok az unióban, és félő, hogy az elmúlt harminc év kedvező irányát visszafordítja az elhízás és a cukorbetegség egyre emelkedő rátája.
A szívinfarktus fiatal áldozatai között a nők jellemzően több fizikai és mentális problémával rendelkeznek a szívroham előtt.
Dán kutatók fölmérték a különböző kockázati tényezők szerepét a szívinfarktus és a „szíveredetű” halálozás bekövetkeztében. A Floridai Egyetem kutatói szerint naponta egy aszpirinnel nem mindig tartható távol a szívbetegség, s a mindennapos zaj is sokat árthat a szívnek.
„Nem szeretnénk azt mondani, hogy nincs több teendő, hiszen ha az egyéb betegségek tendenciáit tekintjük, tudjuk, visszafordulhat a szívbetegség terén a sikeres folyamat, amelyen annyit dolgoztunk” – magyarázta dr. Nick Townsend, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a kutatás egyik résztvevője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szív- és érrendszeri betegségek évente körülbelül 17 millió ember halálát okozzák világszerte.
Townsend kutatócsoportja nem és életkor szerinti bontásban vizsgálta meg a betegségben elhunytak adatait. A négy korcsoport a 45 év alattiak, a 45–54, az 55–64 év közöttiek és a 65 év felettiek voltak. Ha a négy korcsoportot együttesen vizsgálták, azt találták, hogy Európában az elmúlt három évtizedben mindkét nemnél jelentősen visszaesett a halálozások száma. A legnagyobb csökkenést mindkét nemnél Nagy-Britannia, Dánia, Málta, Hollandia és Svédország adatai mutatták. A férfiak esetében statisztikailag jelentéktelen volt a csökkenés Magyarországon, Lettországban és Lengyelországban. A romániai férfiak halálozási aránya is csak kis mértékben esett vissza, ám statisztikailag kimutatható volt.
Noha a kutatás nem vizsgálta meg részletesen a halálozások okait, Townsend szerint alapvetően a koleszterinszint csökkentésére felírt sztatinok és a magas vérnyomás elleni gyógyszerek jobb minőségének, valamint a kontinensszerte visszaszoruló dohányzásnak köszönhető a siker.
Két kockázati tényező azonban aggodalomra ad okot: az elhízás és a cukorbetegség. „E két betegség emelkedő rátája a jövő időzített bombája, mely a szívbetegségek gyógyításában elért fantasztikus tendenciát megállíthatja és visszafordíthatja” – figyelmeztetett Townsend.
