Méghozzá nem akárhogyan: a 23 kocsiból álló menet élén Debrecen város fogata haladt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval. A kocsit kék búzavirággal és sárga akáccal díszítették, és ez a kocsi kapta később a fődíjat a katonatisztekből álló zsűritől. A második díjat a Lawn-Tennis Társaság fehér kocsijának ítélték. Ennek tulajdonosai azonban lemondtak a díjról, így azután Fisch Ernő margarétás és Szunyogh Sándor vadrózsás fogatát tüntették ki. A nézőknek bizonyára tetszett a kocsisor, hiszen virágesőt zúdítottak rá. A legnagyobb tapsot a mentőkocsi kapta, ami szintén felvonult. És nemcsak ez lett meg, hanem még a bevétel is szép összeget tett ki: 1600 koronát.
A legnagyobb eredmény mégsem ez, hanem egy olyan hagyomány megteremtése, amelyből Magyarország egyik legnagyobb és leglátványosabb rendezvényévé nőtte ki magát. 1966 óta néhány kihagyással minden év augusztus 20-án megrendezik a virágkarnevált, amely közben az államalapító Szent István király szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kapcsolódott. Ma ez Debrecen legnépszerűbb turisztikai rendezvénye, az előtte lévő héten kb. félmillióan érkeznek a kétszázezer lakosú cívisvárosba. Az eredetileg egynapos rendezvény már egy teljes hétig tart, különböző programokkal, koncertekkel. Európai viszonylatban is kevés hozzá hasonló rendezvény van. A legjelentősebbek közé a debrecenin kívül az antwerpeni és a franciaországi Nizzában rendezett virágfesztivál tartozik.
Egy ekkora rendezvényre természetesen hónapokkal korábban el kell kezdeni készülődni. Hagyományosan különböző vállalkozások, cégek díszítik a kb. 15-16 kocsit már 2-3 héttel a rendezvény előtt, amihez 3 millió szál virágot is használnak, ehhez jönnek a szárított virágok tízezrei. A karnevál mindig egy-egy „mesebeli” témát ölel fel (János vitéz, Süsü, a sárkány, Jégkorszak). Minden kompozíciót egy-egy speciális, erre a célra készített teherautó szállít, melyen először a téma vázát készítik el vasvázra dolgozott fából, hungarocellből és más segédanyagokból, majd ezekre erősítik a száraz- és élővirágokat úgy, hogy a teherautóból legfeljebb a kerék látszik ki, vagy sokszor még az sem. Először a száraz virágokat kezdik feltűzni, akár már egy-két héttel a virágkarnevál előtt, ami 30-40 emberes feladat. Utána jönnek a vágott virágok, amelyeket közvetlenül a felvonulás előtt, azaz 19-én éjszaka tűznek fel. A kocsiknak augusztus 20-án, reggel 6 órakor már teljes pompájukban kell díszelegniük. Minden évben hagyományosan a Szent Korona a nyitókocsi.
A hagyományos felvonulás reggel nyolc órakor kezdődik. A karneváli menet a Nagyállomás előtt található Petőfi tértől indul és halad végig a város fő utcáját, a Piac utcát és a Kossuth teret érintve a város mintegy 5 kilométeres szakaszán egészen a Nagyerdei Stadionig. A virágokkal díszített csodálatos kocsisor között a meghívott városok, testvérvárosok és Debrecen együttesei, táncosai, zenekarai, zászlódobálói és mazsorettcsoportjai mutatják be tudásuk legjavát. A menet eleje 10 óra körül érkezik a stadionba, ahol a virágkocsik és az előadók körbevonulnak a nagyközönség előtt. Itt foglal helyet a zsűri is, mely díjjal jutalmazza a virágkarnevál végén a legötletesebb kompozíciókat és a legügyesebb produkciókat. Az érdeklődők délután közelről is megcsodálhatják a virágkompozíciókat a stadionban, és megtekinthetik a bemutatkozó tánccsoportok produkcióit. A kocsik és az előadók este újra felvonulnak a város központjában, ezúttal azonban csak a Nagyállomás és a Nagytemplom közötti szakaszon. A menetet követően a Virágkarnevált káprázatos tűzijáték és hajnalig tartó utcabál zárja.
