Fordulat a magyar táplálkozási szokásokban

Végre bekövetkezett az első lépés, a várva várt fordulat. A magyarok többsége elkezdett odafigyelni a táplálkozására. Ön is?

A kutatás szerint a lakosság mintegy tíz százaléka étkezik teljes mértékben egészségesen, vagyis legnagyobb részt követve az orvostudomány mai ismeretei alapján megfogalmazott ajánlásokat, további mintegy egynegyede (23 százalék) kerüli az egészségtelen ételeket. Összességében a lakosság háromnegyede figyel oda az étkezésére úgy, hogy figyelembe veszi, milyen hatással van az a testsúlyára.

Egyre erősödik az a tendencia, amely szerint az egészséges és egészségesnek gondolt termékekre és szolgáltatásokra egyre nagyobb figyelmet fordítanak a háztartások. Magyarországon ezt a legtöbben zöldségek, gyümölcsök, tej és tojás rendszeres fogyasztásával oldják meg, de az étrend-kiegészítők és a bioélelmiszerek is egyre népszerűbbek. Ugyanakkor az egészséges táplálkozást alapvetően meghatározó funkcionális élelmiszerek iránti kereslet Magyarországon némiképp elmarad a nemzetközi trendektől.

Az egészséges táplálkozást nemzetközi szinten meghatározó egyik kategória a funkcionális élelmiszerek köre, ezek az egészséget bizonyítottan javító tápanyagokat tartalmaznak valamilyen hozzáadott formában. Míg Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a Távol-Keleten (főleg Japánban) ezek az élelmiszerek rendkívül népszerűek, és egyes országokban a lakosság nagyobb része fogyaszt ilyet rendszeresen, Magyarországon csupán a lakosság kevesebb mint egyharmada próbált ki valaha ezek közül az élelmiszerek közül legalább egyet.

Magyarországon a funkcionális élelmiszerek fogyasztása négy élelmiszer-kategóriában haladja meg jelentősen az átlagot: a joghurtok, a margarinok, a reggeli gabonafélék és a teák esetében. A joghurtok körében 6,5 százalékot ért el a funkcionális élelmiszerek aránya az összes vásárolt termékből származó bevételekből 2012-ben. A margarinok kategóriájában ez az arány 4,1 százalék, a reggeli cereáliák esetében pedig 3,2 százalék volt. A tapasztalatok szerint legnagyobb arányban (2012-ben 8,3 százalék) teákból vásárolnak a fogyasztók olyan változatokat, amelyeknek bizonyítottan kedvező hatásuk van az egészségre – olvasható a GfK vizsgálatában.

Népszerűek továbbá a valamilyen „egészségüzenetet” hordozó termékek is. Ezek ugyan nem tartalmaznak az egészségre bizonyítottan kedvező hatású adalékokat, de kommunikációjukban megjelenik az egészségesség mint érv.

A teákra és a joghurtokra költött összegekből 6,3 százalékban, a reggeli cereáliákra fordított költésekből pedig hasonló arányban (6,4 százalék) fogyasztottak a vásárlók ilyen egészségüzenettel felruházott változatokat. A margarinokra fordított kiadásokból jóval nagyobb arányban – 18,4 százalék – részesültek az egészségüzenetet hordozó termékek 2012-ben. Ebben a körben népszerűek még a szénsavas üdítőitalok – egyre több cukormentes ízesített ásványvíz jelenik meg a boltokban – és a müzlik, amely kategória esetében a reggeli cereáliákhoz hasonlóan gyakran jelenik meg az egészségüzenet.

Az egészséges élelmiszerek fogyasztása és vásárlása jelentős különbséget mutat aszerint, mekkora erőfeszítést tesz valaki az egészségének megőrzéséért. A most közölt vizsgálatban a 2012-es adatokat összegezték, az elemzés idén júliusban készült el.