A szoptatás augusztus elsejei világnapjával veszi kezdetét a szoptatás világhete, amelynek idén többek között az a célja, hogy felhívja a figyelmet az önkéntes szoptatási segítők támogatásának fontosságára a szoptatás megkezdésében és fenntartásában – közölte a Magyar Védőnők Egyesülete szerdán. A közlemény szerint a rendezvénysorozat célja az is, hogy tájékoztassa az embereket az önkéntes segítők munkájának hatékonyságáról, és hogy az egész világon felszólítsa a kormányokat és a szülészeti intézményeket: támogassák az anyákat abban, hogy kizárólag anyatejjel táplálják gyermeküket, és ehhez az intézményben minden segítséget megkapjanak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és számos egyéb egészségügyi szervezet világszerte azt javasolja, hogy a gyermek legalább hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon.
Az Egészségügyi Világszervezet 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. A világon évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik nyomorékká, mert nem jut anyatejhez. Sok országban mégis mind kevesebb nő szoptatja a gyermekét, ezért indította az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálására. Az anyatejben ugyanis olyan semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, emellett a szoptatás az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak, a WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja.
Az anyatej a csecsemők számára a legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza, a csecsemő könnyen emészti azt meg, illetve az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, amely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli, továbbá a szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki.
A szoptatás fontosságára és egészségmegőrző hatására figyelmeztet az UNICEF a szerdán kezdődött szoptatási világhét alkalmából. A nyilvánvaló előnyök ellenére a hat hónaposnál fiatalabb gyerekeknek kevesebb mint felét szoptatja az édesanyja – derül ki a szervezet szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Azok a gyermekek, akiket kizárólag természetes úton, anyatejjel táplálnak, 14-szer nagyobb eséllyel élik túl életük első fél évét, mit azok a társaik, akiket nem szoptatnak. A születést követő első napon belül elkezdett szoptatás 45 százalékkal csökkenti a csecsemőhalálozás esélyét, valamint az anyatejes táplálás javítja a gyermekek tanulási képességeit, és hozzájárul az elhízás és egyes krónikus betegségek megelőzéséhez – hangsúlyozza a világszervezet.
Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egy nemrégiben lezajlott kutatás kimutatta, hogy a szoptatás hosszú távon az egészségügyi rendszerekben is óriási megtakarításokat eredményez, mert az ilyen módon táplált gyermekek sokkal kevesebbet betegeskednek.
Az újszülöttek mellett az édesanyák is számos előnyét élvezhetik a kizárólag anyatejjel való táplálásnak: a szülést követő hat hónapban sokkal kevesebb eséllyel lesznek ismét várandósak, hamarabb felépülnek a szülés után, illetve sokkal korábban visszanyerik eredeti testtömegüket.
Magyarországon 2011-ben az újszülöttek több mint 43 százalékát táplálták hat hónapos koráig kizárólag anyatejjel, ez a korábbi adatokhoz képest kisebb csökkenést jelent. Javuló tendenciát mutat azonban az egyéves koruk után is szoptatott gyermekek száma, amely az utóbbi években 37 százalékra növekedett.
A szoptatás jótékony hatását számos korábbi vizsgálat bizonyítja. A minap írtunk arról a kutatásról, amely azt bizonyítja, hogy a sokáig szoptatott gyerekeknek későbbi életük során magasabb lehet az intelligenciaszintje és a nyelvi fejlődésük is jobb. A kutatók kapcsolatot találtak a hosszabb ideig tartó szoptatás, illetve a minél kizárólagosabb szoptatás és a jobb nyelvi fejlődés között hároméves korban, valamint a magasabb verbális és nem verbális intelligencia között hétéves korban. A JAMA Pediatrics című folyóiratban közölt publikációban úgy összegezték, hogy az egyéves korukig szoptatott gyerekeknél a beszédfejlődés várhatóan 2,5 ponttal, az IQ pedig 4 ponttal lehet magasabb.
Azt is sikerült kutatásokkal bebizonyítani, hogy a szoptatás véd a hiperaktivitástól. Azok a gyerekek, akiket három hónapos korukban tápszerrel tápláltak, háromszor valószínűbb, hogy ADHD-sek lettek, mint azok, akiket ebben az életkorban szoptattak.
A szoptatás nemcsak a gyereknek, hanem az anyának is jó. Jóval kisebb a petefészekrák kialakulásának kockázata azoknál az anyáknál, akik szoptatják kisbabáikat, és minél hosszabb ideig táplálják természetes módon a gyermekeiket, annál nagyobb védelmet alakítanak ki a betegséggel szemben, állítja egy kutatás.
Számos jótékony hatása van az anyatejnek. Korábbi vizsgálatok bizonyítják, hogy a szoptatott csecsemők jobban reagálnak az oltásokra, ugyanis az anyatej segíti a kisbaba saját immunrendszerének érését, és csökkenti a gyermekkori rák kockázatát. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a felnőtteknek, akiket csecsemőkorukban szoptattak, a koleszterinszintjük alacsonyabb, mint nem szoptatott társaiké. Egyes vizsgálatok szerint a szoptatott gyermekeknek magasabb az IQ-juk. Az anyatejben lévő koleszterin és más zsírfajták segítik az idegszövet növekedését. A kutatások kimutatták, hogy a szoptatott csecsemők körében ritkábban és kevésbé súlyos formában fordulnak elő felső légúti fertőzések, nehézlégzés, tüdőgyulladás és influenza. Vizsgálatokkal bizonyították azt is, hogy kisebb az esély a depresszióra, ha szoptatják a babát.
(Forrás: La Leche Liga Magyarország)
