A nem túl előkelő listát Szaúd-Arábia vezeti, de Dél-Ázsiában, Közel-Keleten és Észak-Afrikában is igen kevés lépést tettek az elmúlt ötven évben a nők gazdasági lehetőségeinek javítása érdekében – állítja a jelentés. A Világbank 143 országban a 2011 áprilisa és 2013 áprilisa közötti adatok tekintette át – beleértve a törvényeket és a különböző szakértői véleményeket. Száz országban azt is vizsgálták, hogy az elmúlt ötven évben miként változtak olyan tényezők, mint a nők hozzáférése a különböző intézményekhez, illetve hogyan alakult a tulajdonhoz való jog.
Annak ellenére, hogy az elmúlt fél évszázadban jelentősen javult a nők helyzete, a vizsgált országok 90 százalékában továbbra is érvényben maradt legalább egy olyan törvény, ami vagy bizonyos állásoktól vagy egyes döntési jogköröktől tiltja el a nőket, például a bankszámlanyitástól. Kiemelik: 28 ország tesz jogi különbséget nemi alapon legalább tíz különböző területen. Ezen országok fele a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, 11 pedig a szubszaharai Afrikában található.
A jelentés szerint, ha szakadék tátong a nők és férfiak jogai között, akkor kevesebb nő rendelkezik saját vállalkozással és nagyobb az eltérés a fizetések között is. Ez arra enged következtetni, hogy ha elgördítenénk az akadályokat a nők gazdasági érvényesülése elől, akkor a globális szegénység is csökkenthető lenne.
Ha a férfiak és a nők egyenrangú szereplőként vesznek részt a gazdasági életben, akkor együttes energiáknak köszönhetően összetartóbb lesz a társadalom és rugalmasabb gazdasági rendszer épülhet ki – vélekedett a Világbank elnöke, Jim Yong Kim.
Kim a Világbank egyik elsődleges céljaként jelölte meg a rendkívüli szegénység felszámolását 2030-ig bezárólag. A szakértők szerint a nők képességeinek és lehetőségeinek kiaknázása döntő szerepet játszik eme cél elérésében, már csak azért is, mivel elsődlegesen ők felelősek a családért.
A legtöbb országban elkezdték felszámolni azokat az akadályokat, melyek a nők gazdaságban való részvételének az útjában álltak, de a fejlődés nem egyenletes. Latin-Amerikában, a Karib-térségben, a szubszaharai Afrikában és Kelet-Ázsiában 1960 óta felére csökkent az ilyen szabályozások száma.
A közel-keleti régióban tapasztalható a legkisebb haladás. Jemen és Egyiptom a nemi alapon történő diszkriminációt tiltó passzusokat hagyott el alkotmányából. Iránban pedig engedélyezték a férfiaknak, hogy megtiltsák feleségüknek a munkába állást, emellett korlátozzák a nők mozgási lehetőségeit, és az igazságügy területén a munkavégzést.
A tanulmányból az is kiderült, az országok 25 százalékában nincs külön szabályozás a családon belüli erőszakra. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában védik a legkevésbé a nőket. Algéria és Marokkó az egyedüli országok a térségben, ahol van szabályozás a munkahelyi szexuális zaklatást illetően.
A Világbank természetesen nemcsak a negatívumokra koncentrált, néhány pozitív példát is kiemelt. Véleményük szerint negyvennégy országban javultak a nők gazdasági lehetőségei. Elefántcsontparton és Maliban például a férfiak többé nem tilthatják meg feleségüknek, hogy dolgozzanak. A jelentés az európai országok közül Szlovákiát emelte ki, ahol jelentősen növelték a szülési szabadság idején járó juttatásokat.
