A Cajhszin gazdasági és pénzügyi magazin szerint ez lesz az első témával kapcsolatos országos szintű felmérés. A kutatás a tudományos és technológiai minisztérium, a tudományos akadémia és három kelet-kínai egyetem együttműködésében valósul meg, s várhatóan öt évet vesz majd igénybe.
A vizsgálat egyik vezetője, Csang Csün a lapnak elmondta: mindenekelőtt azt veszik nagyító alá, hogy a hormonrendszert károsító, a levegőben megtalálható szerves szennyezőanyagok hogyan befolyásolják a női termékenységet. Bár minden ilyen szennyezőanyagot nem tudnak megvizsgálni, igyekeznek kimutatni a leggyakrabban előforduló mintegy két tucat hatását, köztük növényirtó szerekét is.
Természetes hormon jelenthet áttörést a meddőségi kezelésekben: megszületett az első baba, akinek édesanyja a „csókpeptidet” kapta a petefészkek stimulálására és a petesejtek érlelésére.
Nagyobb eséllyel fogan meg a gyermek, ha a meddőségi kezelésen részt vevő nő étrendjében megfelelő mennyiségű fehérje szerepel.
A meddőségi klinikáktól segítséget kérő nők gyakran nem is nagyon vannak tisztában azzal, mikor a legtermékenyebbek, derítette ki egy ausztrál felmérés.
Nemrégiben felmerült egy javaslat, hogy az OEP-finanszírozás hatékonyabbá tétele esetlegesen meg is duplázhatná az évente születő lombikbébik számát.
A távol-keleti ország meddőségi rátájáról szóló statisztikák kongatták meg a vészharangot. Az adatsorokból kiderült: a fogamzásképes kínai lakosság több mint 12 százaléka bizonyult terméketlennek 2010-ben, arányuk 1980-ban még a 3 százalékot sem érte el. Jelenleg a probléma mintegy 40 millió párt érint. A szakértők szerint a meddőség fő oka az egészségtelen napi rutin, a kevés alvás, a sok stressz és a fiatalkorban elvégzett, a nyugati átlagnál nagyobb számú abortusz. A környezeti adottságok ugyancsak hatással vannak a termékenységre, az ország egyes régióiban – elsősorban a nagyvárosokban és a keleti part mentén – például kimutathatóan magasabb a meddők aránya.
A korábbi években már számos vizsgálat rámutatott a Kínában rendkívüli mértékeket öltő környezeti terhelés negatív hatásaira. Márciusban tízéves vizsgálódást követően pekingi és texasi kutatók az ország szénbányájaként is emlegetett, legszennyezettebbnek számító Sanhszi tartomány velőcső-záródási rendellenességgel született babáit vizsgálták. Az Egyesült Államok átlagának 140-szeresére rúgó rendellenességi arány okaként a kutatók egyértelműen a környezetszennyezést nevezték meg.
Sok évtizedes hallgatás után februárban Peking elismerte az úgynevezett „rákos falvak” létezését. Az elnevezés olyan, többnyire ipari központok, gyárak mellett fekvő településeket takar, amelyek lakói a létesítmények kibocsátása és a kontrollálatlan környezetszennyezés következtében betegszenek meg. A környezetvédelmi minisztérium konkrét településeket felsoroló listát is közzétett, eszerint több mint harminc ilyen falu létezik ma Kínában.
Szintén idén látott napvilágot az a hír, amely szerint a légszennyezés évente több százezer ember idő előtti halálát okozza, számuk 2010 során az 1,2 milliót is meghaladta.
