Ha az esküvőjéről kérdezik, Núra Al Sámi arra emlékszik, hogy gyermeki lelkesedéssel játszotta el a felnőttet a „nagy napon”. Izgatott volt, amiért barátai és rokonai összegyűlnek egy háromnapos parti erejéig a jemeni al-Hudajda kikötővárosban, 140 kilométerre a fővárostól, Szanaától.
A szertartás minden jemeni kislány álmának megfelelően alakult. Tradicionális zenészek és táncosok is felléptek; az egyik zenész szerelmes dalokat adott elő egy hagyományos jemeni hangszeren, az oudon, egy körte alakú húros „szerszámon”. Az asztal is tele volt mindenféle földi jóval, Núra pedig mind a három napon más ruhát viselhetett.
„Felnőttöltözéket, ékszereket hordhattam és ajándékokat is kaptam” – emlékezett vissza Núra, aki jelenleg 35 éves. „Az fel sem merült bennem, hogy a jövőben ki leszek szolgáltatva egy erőszakos férfinak” – tette hozzá.
A férj és bántalmazó Mohammed Al Ahdam, Núra egy távoli rokona, aki 30 éves volt, amikor elvette a 11 éves lányt 1989-ben. „Háromszor annyi idős volt, mint én, a házasságot pedig felhatalmazásnak tekintette arra, hogy züllött állatként viselkedjen” – mesélte Núra, aki azért vállalta a nyilvánosságot, hogy felhívja a figyelmet a gyermekházasságok okozta problémákra és sürgesse azok betiltását. Korábban a szanaái parlamentbe is ellátogatott és figyelemfelkeltő kampányok indítását szorgalmazta.
A gyermekházasságok botrányosan gyakoriak Jemenben. A Human Rights Watch 2006-os adatai szerint a lányok 14 százaléka 15 éves kora, 50 százaléka pedig 18 éves kora előtt férjhez megy. Az elszegényedett családok egyrészt így akarnak megszabadulni egy éhes szájtól, másrészt nagylelkű hozományban is reménykednek.
Nemrég általános felháborodást keltett annak a nyolcéves kislánynak az esete, aki belehalt a nászéjszakájába. Az ügy kapcsán többen kezdeményezték, hogy a házasság korhatárát emeljék fel 15 évről 18-ra. De még ha a jogszabály változna is, az sem biztos, hogy sokat számítana, mivel az iszlám törvények szerint nincs alsó korhatára a házasságnak, és a vallási vezetők többnyire ágálnak az ilyen törvények ellen.
Núra szerint sem segít sokat a jogi szabályozás, főleg nem a törzsi közösségekben. „Egy ideje 15 év a korhatár, de anyám is 9 éves korábban házasodott, 10 éves korára már elvált, még kétszer férjhez ment, majd tizenévesen megszült engem.”
„Szerettem volna tanulni, majd dolgozni, de a szüleimnek nem tellett rá. Nem akarták, hogy örökké szegénységben éljek. Akkor nem értettem a döntésüket, csak azt láttam, hogy a legtöbb korombeli lánnyal ugyanez történt” – emlékezett vissza az asszony.
„A férjem 150 dollár körüli hozományt fizetett, ami hatalmas összegnek számított. Az esküvő végén az izgalmat szinte azonnal felváltotta a félelem. Elvittek a szüleimtől és ott maradtam egy olyan emberrel, akit egyáltalán nem ismertem.”
Núrának tíz napig sikerült elkerülnie a szexuális együttlétet, mígnem férjének lánytestvérei közölték: ezzel a viselkedéssel szégyent hoz az urára. Mikor a lány először engedett férje közeledésének, teste sokkot kapott és kórházba került. Ettől függetlenül panaszaival senki sem törődött, mivel legálisan összeházasodtak.
Núra egy éven belül kétszer elvetélt, mielőtt 13 évesen életet adott Ihab nevű fiának. 14 éves korában született meg Ahlam nevű lánya, majd 15 évesen még egy fia, Sihab. Mindegyik terhesség igen problémás volt.
Al Ahdam egyre erőszakosabbá vált, akkor is verte a feleségét, mikor állapotos volt, majd később a gyerekeket is bántalmazta. Ahlam nevű lányukat kétéves korában olyan súlyosan megverte, hogy a gyermek kórházba került.
Tíz év után Núra egy olyan csoporthoz (Oxfam and the Yemeni Women’s Union) fordult, akik a családon belüli erőszak áldozatain hivatottak segíteni. Közbenjárásuknak köszönhetően sikerült elválnia. Ugyanakkor még egy jogi csata vár rá, hogy pénzt szerezzen gyermekei felneveléséhez. Jelenleg tanárnak készül és közben aktívan részt vesz a gyermekházasságok elleni küzdelemben.
„Meg kell változtatnunk gyermekeink életét, és nem csak papíron. A teljes kultúrának változnia kell”– vélte Núra.
