Atomfizikusok leplezték le a festményhamisítást

Most használtak először radiokarbonos kormeghatározást egy modern műalkotás eredetiségének vizsgálatára.

2014. 02. 07. 15:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Atomfizikusok lepleztek le egy festményhamisítást: az állítólagos Fernand Léger-kép négy évvel a festő halála után készült – derült ki az olasz Nemzeti Atomfizikai Kutatóintézet (INFN) tudósainak tanulmányából.

A festményt az 1970-es évek végén vásárolta Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő és művészetpártoló. Legalább negyven éve folyik a vita a kép eredetiségéről, amelyet először Douglas Cooper műkritikus vont kétségbe, ám csak most derült ki, hogy valóban hamisítvány. Bebizonyosodott ugyanis, hogy leghamarabb a festő halála után négy évvel készült – derült ki a The European Physical Journal Plus című szaklapban megjelent tanulmányból.

Az olasz fizikusok a radiokarbonos kormeghatározás módszerét használták. Az 1950-es és 1960-as években megnőtt a radioaktív szénizotópok (C14) mennyisége a légkörben. Ekkor, a hidegháború idején végezték ugyanis a legtöbb atomkísérletet. Miután nemzetközi szerződések megtiltották a további teszteket, lassan csökkent a légköri szénizotópok mennyisége.

A nukleáris kísérletek csúcsidőszakának nyomai megtalálhatók a növényekben, tehát a festővásznak alapanyagául szolgáló gyapotban és lenben is. A környezetet és a kulturális javakat vizsgáló firenzei Labec laboratórium és az INFN ferrarai intézetének kutatói egy részecskegyorsító segítségével megmérték az C14-es szénizotóp mennyiségét a gyanús festmény vásznának egy olyan darabkájában, amelyen nem volt festék.

Pier Andrea Mando, a firenzei INFN igazgatója elmondta: a kép semmiképpen sem készülhetett 1913 és 1914 között. Legkorábban 1959-ben, négy évvel Fernand Léger 1955-ben bekövetkezett halála után festhették. Először alkalmaztak radiokarbonos kormeghatározást modern műalkotás valódiságának vizsgálatára – tette hozzá a fizikus.

A képet nem állították ki, mióta a Solomon R. Guggenheim alapítvány gondozza a gyűjteményt, és a katalógusokban sem szerepelt.

Philips Rylands, a Peggy Guggenheim Gyűjtemény igazgatója elégedetten nyugtázta az eredményt, amely az egyre fejlettebb kutatási módszereknek köszönhetően negyvenévnyi kétely után végre bizonyosságot hozott, és igazolta, amit Douglas Cooper megsejtett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.