Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a magyar védőoltási protokoll világszínvonalú, de sokan még ennek ellenére sem értékelik helyén a fertőző betegségek ellen nyújtott oltásokat, és még mindig megkérdőjelezik azok fontosságát.
Emlékeztetett, az idei évtől a kötelező oltási rend része lett a pneumococcus baktérium elleni oltás, amellyel középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás előzhető meg. Ezen kívül a méhnyakrák-megbetegedésért felelős humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás kötelezően felajánlható lesz a tizenkét éves lányoknál szeptembertől.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője arról beszélt, hogy az európai védőoltási hét alkalmas arra, hogy kiemelje a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek és az ellenük való védekezés fontosságát.
Elmondta, világszerte még mindig 2-3 millió halálesetet lehet megelőzni védőoltással, de még mindig minden ötödik gyermekből egy nem kap védőoltást.
Az európai régiót nézve évente 10 millió újszülöttből 650 ezer nem kapja meg egyéves kor alatt a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni oltás mindhárom dózisát – mondta a szakember.
Az idei oltási hét arra is rávilágít, hogy érdemes szem előtt tartani az egész életen át tartó védelmet, hiszen számos védőoltást felnőttkorban is ajánlatos megismételni. Példaként a szamárköhögés elleni oltást említette, a betegség komoly tüneteket okoz felnőtteknél is.
Pusztai Zsófia elmondta még, míg a világ nagy részén lassan sikerül „kiszorítani” a rubeolát és a kanyarót, Európában éppen ellenkező a helyzet. Tavaly Európában több mint 31 ezer kanyaró és több mint 39 ezer rubeola megbetegedést regisztráltak, ebből több mint 38 ezret Lengyelországban. A szakember szerint ez a védőoltás-ellenességnek tudható be.
Az irodavezető bejelentette, a WHO olyan mobil applikációt fejlesztett ki, ami a szülőknek nyújt segítséget abban, hogy a soron következő oltás időpontjára figyelmeztet. Jelenleg a program tesztelése folyik – tette hozzá.
Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-főorvosa is arról beszélt, hogy a magyar védőoltási rend egyfajta hungarikum, Magyarországon 1980 óta nincs himlő, és tizenkét éve nem volt hazai eredetű kanyaró megbetegedés. Tavaly összesen egy esetet regisztráltak, de az átoltottságnak köszönhetően a betegség nem terjedt el.
Felhívta a figyelmet, hogy sok megbetegedés ellen – így a rubeola, a tetanusz, a mumpsz – nincs gyógyszer, egyedül az oltás adhat megfelelő védettséget.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája 2014-ben kilencedik alkalommal hirdeti meg az európai védőoltási hét eseménysorozatát. A 2014. április 22–26. közötti programokban Magyarország hivatalosan nyolcadik alkalommal vesz részt.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatása szerint Magyarországon tíz fertőző betegség ellen van az életkorhoz kötött kötelező védőoltás. Ezek: a gümőkór (tuberculosis), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B. Az idén az oltási rendbe felvett pneumococcus baktérium elleni oltás a tizenegyedik a sorban.
