Pünkösd: ma már nem gyújtanak föl senkit sem

Nem veszélyeztetik a katolikus plébániák a híveket égő csóvákkal, a Szentlélek bátorítása azonban 2000 éve ugyanúgy érvényes.

2014. 06. 08. 4:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Először is: vasárnap vagy hétfő a pünkösd?
Vasárnap. Ekkor ünnepli a katolikus egyház a Szentlélek, a harmadik isteni személy eljövetelét.

Erdő Péter bíboros felhívására a Magyar Katolikus Egyház is csatlakozik vasárnap a Ferenc pápa által meghirdetett izraeli-palesztin békeimához, így pünkösdkor a magyarországi katolikus templomokban is imádkoznak a Szentföld békéjéért. Az esztergom-budapesti érsek szerint a vatikáni esemény akár egy korforduló bevezetője is lehet.

Hogy s mint történt ez?
Az újszövetségi szentírás, ezen belül Szent Lukács evangélista leírása szerint miután Jézus feltámadt és visszatért tanítványai közé, 40 nappal később felment a mennybe, de hogy ne maradjanak egyedül a tanítványok, megígéri nekik a bátorító Szentlélek eljövetelét. Ez a feltámadást követő ötvenedik napon be is következett. 120-an imádkoztak együtt az utolsó vacsora helyszínén, megválasztották Júdás apostol utódját Mária jelenlétében, később pedig újra összejöttek, és hatalmas szélzúgás támadt; lángnyelvek jelentek meg az ott lévők fölött. A történéssel a tanítványok csodás módon megkapták a nyelveken beszélés képességét és a bátorítást. Mindez ahhoz kellett, hogy ne féljenek Jézus tanításával távolabbi közösségek elé is kiállni. Péter ráadásul – akinek tanítása hatására megalakult a ma általunk őskeresztényeknek nevezett közösség – elmagyarázta, hogy ami zajlik, az a választott népnek adott próféciák beteljesedése. Ez is Az apostolok cselekedeteiben olvasható, miként az is, hogy aznap megtért mintegy háromezer ember. A pünkösd ez alapján beteljesítése, megerősítése a feltámadásnak, Jézus maradandó jelenlétének. Nevezhetjük ezt a napot az egyház születésnapjának.

A zsidók számára akkor ez nem is ünnep?
De igen, csak a katolikus hit szemszögéből nézve annak „beteljesítetlen” formájában. Az egyiptomi kivonulás után 50 nappal az ószövetségi választott népnek kötelezettségei voltak: megjelenni Jahve színe előtt, zarándoklat keretei közt „a hetek” ünnepén – hét héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után. Jézus korában ezt a mózesi könyvek alapján tudatosították az emberek; a történeti jellegű ünnepen, amikor a Sínai-hegyi törvény kihirdetésére emlékeztek, sokan érkeztek Jeruzsálembe, és ülték meg együtt a szövetségkötés ünnepét, egybevonva a hálaadással a termésért.

Mi maradt ebből a templomokban?
A szél feltámadását – liturgiatörténészek szerint – régen a szertartások keretei közt kürtök, harsonák megszólaltatásával szimbolizálták, így kezdődött a Veni Sancte Spiritus (Jöjj, Szentlélek), a tüzes lángnyelveket pedig a hívek közé eresztett, égő kócokkal igyekeztek megidézni. Ezt persze sokan veszélyesnek tartották, így nem átlényegített ostyát hullattak, vagy galambokat eresztettek szét. A harsány zene azért mindenhol megmaradt. A II. vatikáni zsinat (1962–1965) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Nem mellékesen 305 óta van pünkösd.

Az egész magyarság ilyenkor fél szemmel Csíksomlyóra figyel. Miért?

Rengeteg Mária-kegyhelyünknek, így Csíksomlyónak, Radnának, Mátraverebélynek, Pálosszentkútnak van pünkösdkor úgynevezett búcsúünnepe, a csíksomlyói ezek közül kiemelkedik, az összmagyarság legjelentősebb vallási ünnepsége. Őrzi a magyarság ősi Mária-tiszteletének emlékét. A csíksomlyói búcsú gyökere 1567-ig nyúlik le, János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni, azonban a székelyek visszaverték a fejedelem hadainak támadását, megvédve ezzel katolikus hitüket is. Ennélfogva a búcsú a székely helytállás és hűség jelképe is. Hogy a moldvai csángók ezzel kapcsolatos egyik hagyományának hogyan vetett véget egy gigantikus járvány, arról ITT lehet bővebben olvasni.

És a pünkösd szó miből jön?
A görög pentékosztéból, és ötvenet jelent. Ez az ötven a húsvét óta eltelt 50 napot szimbolizálja, tehát az ünnep húsvét „ötvenedje”.

Miért van munkaszünet hétfőn, ha vasárnap az ünnep?
Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap, így döntött az ország az Antall-kormány alatt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.