Pünkösd: ma már nem gyújtanak föl senkit sem

Nem veszélyeztetik a katolikus plébániák a híveket égő csóvákkal, a Szentlélek bátorítása azonban 2000 éve ugyanúgy érvényes.

Először is: vasárnap vagy hétfő a pünkösd?
Vasárnap. Ekkor ünnepli a katolikus egyház a Szentlélek, a harmadik isteni személy eljövetelét.

Erdő Péter bíboros felhívására a Magyar Katolikus Egyház is csatlakozik vasárnap a Ferenc pápa által meghirdetett izraeli-palesztin békeimához, így pünkösdkor a magyarországi katolikus templomokban is imádkoznak a Szentföld békéjéért. Az esztergom-budapesti érsek szerint a vatikáni esemény akár egy korforduló bevezetője is lehet.

Hogy s mint történt ez?
Az újszövetségi szentírás, ezen belül Szent Lukács evangélista leírása szerint miután Jézus feltámadt és visszatért tanítványai közé, 40 nappal később felment a mennybe, de hogy ne maradjanak egyedül a tanítványok, megígéri nekik a bátorító Szentlélek eljövetelét. Ez a feltámadást követő ötvenedik napon be is következett. 120-an imádkoztak együtt az utolsó vacsora helyszínén, megválasztották Júdás apostol utódját Mária jelenlétében, később pedig újra összejöttek, és hatalmas szélzúgás támadt; lángnyelvek jelentek meg az ott lévők fölött. A történéssel a tanítványok csodás módon megkapták a nyelveken beszélés képességét és a bátorítást. Mindez ahhoz kellett, hogy ne féljenek Jézus tanításával távolabbi közösségek elé is kiállni. Péter ráadásul – akinek tanítása hatására megalakult a ma általunk őskeresztényeknek nevezett közösség – elmagyarázta, hogy ami zajlik, az a választott népnek adott próféciák beteljesedése. Ez is Az apostolok cselekedeteiben olvasható, miként az is, hogy aznap megtért mintegy háromezer ember. A pünkösd ez alapján beteljesítése, megerősítése a feltámadásnak, Jézus maradandó jelenlétének. Nevezhetjük ezt a napot az egyház születésnapjának.

A zsidók számára akkor ez nem is ünnep?
De igen, csak a katolikus hit szemszögéből nézve annak „beteljesítetlen” formájában. Az egyiptomi kivonulás után 50 nappal az ószövetségi választott népnek kötelezettségei voltak: megjelenni Jahve színe előtt, zarándoklat keretei közt „a hetek” ünnepén – hét héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után. Jézus korában ezt a mózesi könyvek alapján tudatosították az emberek; a történeti jellegű ünnepen, amikor a Sínai-hegyi törvény kihirdetésére emlékeztek, sokan érkeztek Jeruzsálembe, és ülték meg együtt a szövetségkötés ünnepét, egybevonva a hálaadással a termésért.

Mi maradt ebből a templomokban?
A szél feltámadását – liturgiatörténészek szerint – régen a szertartások keretei közt kürtök, harsonák megszólaltatásával szimbolizálták, így kezdődött a Veni Sancte Spiritus (Jöjj, Szentlélek), a tüzes lángnyelveket pedig a hívek közé eresztett, égő kócokkal igyekeztek megidézni. Ezt persze sokan veszélyesnek tartották, így nem átlényegített ostyát hullattak, vagy galambokat eresztettek szét. A harsány zene azért mindenhol megmaradt. A II. vatikáni zsinat (1962–1965) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Nem mellékesen 305 óta van pünkösd.

Az egész magyarság ilyenkor fél szemmel Csíksomlyóra figyel. Miért?

Rengeteg Mária-kegyhelyünknek, így Csíksomlyónak, Radnának, Mátraverebélynek, Pálosszentkútnak van pünkösdkor úgynevezett búcsúünnepe, a csíksomlyói ezek közül kiemelkedik, az összmagyarság legjelentősebb vallási ünnepsége. Őrzi a magyarság ősi Mária-tiszteletének emlékét. A csíksomlyói búcsú gyökere 1567-ig nyúlik le, János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni, azonban a székelyek visszaverték a fejedelem hadainak támadását, megvédve ezzel katolikus hitüket is. Ennélfogva a búcsú a székely helytállás és hűség jelképe is. Hogy a moldvai csángók ezzel kapcsolatos egyik hagyományának hogyan vetett véget egy gigantikus járvány, arról ITT lehet bővebben olvasni.

És a pünkösd szó miből jön?
A görög pentékosztéból, és ötvenet jelent. Ez az ötven a húsvét óta eltelt 50 napot szimbolizálja, tehát az ünnep húsvét „ötvenedje”.

Miért van munkaszünet hétfőn, ha vasárnap az ünnep?
Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap, így döntött az ország az Antall-kormány alatt.