Pünkösd: ma már nem gyújtanak föl senkit sem

Nem veszélyeztetik a katolikus plébániák a híveket égő csóvákkal, a Szentlélek bátorítása azonban 2000 éve ugyanúgy érvényes.

Mi maradt ebből a templomokban?
A szél feltámadását – liturgiatörténészek szerint – régen a szertartások keretei közt kürtök, harsonák megszólaltatásával szimbolizálták, így kezdődött a Veni Sancte Spiritus (Jöjj, Szentlélek), a tüzes lángnyelveket pedig a hívek közé eresztett, égő kócokkal igyekeztek megidézni. Ezt persze sokan veszélyesnek tartották, így nem átlényegített ostyát hullattak, vagy galambokat eresztettek szét. A harsány zene azért mindenhol megmaradt. A II. vatikáni zsinat (1962–1965) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Nem mellékesen 305 óta van pünkösd.

Az egész magyarság ilyenkor fél szemmel Csíksomlyóra figyel. Miért?

Rengeteg Mária-kegyhelyünknek, így Csíksomlyónak, Radnának, Mátraverebélynek, Pálosszentkútnak van pünkösdkor úgynevezett búcsúünnepe, a csíksomlyói ezek közül kiemelkedik, az összmagyarság legjelentősebb vallási ünnepsége. Őrzi a magyarság ősi Mária-tiszteletének emlékét. A csíksomlyói búcsú gyökere 1567-ig nyúlik le, János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr székelyeket erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni, azonban a székelyek visszaverték a fejedelem hadainak támadását, megvédve ezzel katolikus hitüket is. Ennélfogva a búcsú a székely helytállás és hűség jelképe is. Hogy a moldvai csángók ezzel kapcsolatos egyik hagyományának hogyan vetett véget egy gigantikus járvány, arról ITT lehet bővebben olvasni.

És a pünkösd szó miből jön?
A görög pentékosztéból, és ötvenet jelent. Ez az ötven a húsvét óta eltelt 50 napot szimbolizálja, tehát az ünnep húsvét „ötvenedje”.

Miért van munkaszünet hétfőn, ha vasárnap az ünnep?
Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap, így döntött az ország az Antall-kormány alatt.