A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. becslése szerint a nyári időszámításnak köszönhetően évente egy nagyobb város, 30-40 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztása – 120 gigawattóra – takarítható meg. A cég számításai szerint Magyarország 1980 óta csaknem 4000 gigawattóra villamos energiát takarított meg így.
Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken az ország villamosenergia-rendszerének esti terhelése, hiszen később sötétedik, később is kell felkapcsolni a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően hamarabb sötétedik ugyan, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor az emberek jellemzően hazaérnek – nem okoz többletfogyasztást a zrt. szerint. A Mavir szakembereinek becslése szerint az ország villamosenergia-fogyasztása a nyári időszak alatt naponta 1,5-3 százalékkal, vagyis 2-4 ezer megawattórával alacsonyabb.
Hova kerül az óraátállítással megspórolt energia, és milyen hatással van a szervezetünkre a téli időszámítás? A felmerülő kérdésekre az MNO-nak egy esztendővel ezelőtt Hackl Mónika, a Mavir kommunikációs vezetője adott választ.
