Garbó és nadrág, avagy életképek a harmincas évekből

Ennek a korszaknak a divatját a titokzatos Greta Garbo és a gyönyörű Marlene Dietrich stílusa határozta meg.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban most egy izgalmas időutazáson vehetünk részt. A szépség és a reklám – A női ideál alakulása a 20. század első felében című kiállítás az 1900-as évektől az 1940-es évek végéig tekinti át a változó divatirányzatokat, egyúttal alkalmat ad a női szépségideál és a divat változásának nyomon követésére a 20. században. Az egyes korszakok hangulatát és életérzését enteriőrök, fotómontázsok, korabeli ruhák, cipők és egyéb kiegészítők segítik felidézni. A kiállítást november 16-ig nézhetik meg a szépség kedvelői. Nézzük, milyenek voltak a harmincas évek!

A harmincas évek szépségideálja újra szelídebbé, nőiesebbé, romantikusabbá vált a húszas évekhez képest. A hölgyek a világon mindenhol a mozivásznak híres színésznőihez szerettek volna hasonlítani. Az új nőtípus legjellegzetesebb képviselői Greta Garbo és Marlene Dietrich volt. Köztudott, hogy a magas nyakú, hagyományosan hosszú ujjú, vastag kötött (gyapjú-) pulóver csőszerű, visszahajtható „nyakrésszel” Garbo svéd származású amerikai színésznőről kapta a nevét, aki gyakran viselte, míg Marlene Dietrich az elegáns nadrágot vezette be a nők ruhatárába.

A húszas évek zsákszerű ruhái után újra előtérbe került a karcsú derék, melyet bonyolult szabásvonallal és övvel még jobban kihangsúlyoztak. A „fiús lányokat” felváltották a hús-vér nők. Egybeszabott ruhák uralták a kor divatját, hosszabb szoknyarésszel. A vállakat kezdetben csak húzással vagy fodrokkal, később már válltöméssel szélesítették. A harmincas évek közepén divatba jöttek az angol kosztümök férfias, széles vállakkal, hosszú egyenes szoknyával. Változott a fehérneműdivat is. A pántszerű melltartókat felváltották a két különálló kosárból álló modellek. Újdonság volt a gumírozott csípőszorító, trend a pasztellszínű selyem és műselyem.

A hosszabb, hullámos frizurákat kedvelték, a szőke lett a divatszín. A szemet és szájat finomabban hangsúlyozták, bár az évtized végére a filmekben megjelent a csábító „vamp” típus, vörösre lakkozott körmökkel, igéző műszempillákkal.

Magyarországon az erősödő német befolyást a hazai értékek előtérbe helyezésével is próbálták ellensúlyozni. 1934-ben létrehozták a Magyaros Öltözködési Mozgalom Országos Bizottságát, amely 1938-ig pályázatokkal ösztönözte a nemzeti viselet elterjedését.