A védjegyet a játék jogait birtokló brit Seven Towns jegyeztette be még 1999-ben, amit viszont a német Simba Toys 2006-ban megtámadott, arra hivatkozva, hogy a kocka – miután elforgatható – olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely miatt csak szabadalomként részesülhet oltalomban, de védjegyként nem.
Keddi döntésével a törvényszék elutasította a Simba Toys keresetét, ami ellen két hónapig lehet fellebbezni.
A törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy a forma a kockából és a 26 kisebb kockát elválasztó fekete vonalakból áll, s bár a kocka darabjai elforgathatóak, maga a forma nem tartalmaz semmilyen ehhez kapcsolódó műszaki megoldást, az a játék belsejében van.
A törvényszék szerint ennek nincs közé a játék formájához. Az, hogy a darabok elforgathatóak, nem a rácsszerkezetből vagy a kocka formájából fakad. „Következésképpen a Rubik-kocka formájának közösségi védjegyként történő lajstromozása nem tagadható meg azon indokból, hogy az műszaki funkciót testesít meg” – indokolja döntését a luxemburgi székhelyű uniós testület.
A törvényszék azt is hangsúlyozza, hogy a védjegy nem jelenti azt, hogy más cégek ne gyárthatnának elforgatható, háromdimenziós játékokat, a bejegyzés kizárólag az oldalukon rácsszerkezettel rendelkező, kockaformájú termékekre vonatkozik. A testület egyúttal azt is megállapítja, hogy a védjegyoltalom alatt álló forma jelentősen eltér a piacon szereplő többi háromdimenziós kirakó alakjától, ezért a fogyasztóknak egyértelműen megkülönböztethető azoktól.
Rubik Ernőről, a bűvös kocka feltalálójáról és a Nemzet Művészének életútjáról itt olvashat bővebben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!