Naptejek a kirakatban: tényleg jobb a drágább?

Az azonos faktorszámú naptejek védőképessége között elvileg nincs különbség. Vagy mégis? Megnéztük, igaz-e, hogy csak a marketinget kell megfizetni.

A nap károsító sugaraitól alapvetően kétféleképpen védenek a naptejek: hatóanyagaik vagy fizikailag verik vissza, vagy kémiai úton teszik ártalmatlanná azokat. „Utóbbiak, tehát a kémiai szűrők tulajdonképpen kölcsönhatásba lépnek az UV fénnyel, azt más típusú sugárzássá alakítják. Ezáltal iktatják ki a pigmentációt, leégést, gyulladást okozó hatását” – mondja Csernus Krisztina bőrgyógyász-kozmetológus. A szakorvos kiemeli, hogy velük szemben a fizikai szűrők olyan mikroszemcsék, amelyek sem a bőrrel, sem az UV sugarakkal nem lépnek kölcsönhatásba, egyszerűen visszatükrözik azokat. A gyereknaptejekbe jellemzően csak fizikai szűrők kerülnek, ám a többi általában keverve tartalmazza a kétféle hatóanyagot.

„A kicsiknek szánt termékekben a kémiai szűrők azért nem szerencsések, mert azokra az érzékenyebb bőrűek – mint amilyenek a gyerekek – allergiásak lehetnek. Akkor lehet velük gond, ha nem elég fotostabilak: ez esetben szerkezetük megváltozhat, fotokontakt irritációt vagy allergiás reakciót okozhatnak. Ilyesmi a jó minőségű termékekkel nem fordul elő, az azokban lévő szűrők fotostabilak, szerkezetük fény hatására nem változik meg. Viszont a maximális biztonság érdekében a gyerekek készítményeiből jellemzően így is kihagyják ezeket a komponenseket” – mondja a bőrgyógyász.

Hozzáteszi, hogy vannak olyan felnőtteknek szánt naptejek is, amelyek szintén csak fizikai szűrőt tartalmaznak, ezt külön nem kötelező feltüntetni a csomagoláson. Ilyen esetekben a fényvédelem mikéntjéről jellemzően csak a patikus vagy a bőrgyógyász tud tájékoztatást adni az összetevők alapján. A szakember az egyik leggyakoribb, legrégebb óta használt fizikai szűrőről, a titán-dioxidról szóló rémhíreket egyből cáfolja. Ellene az egyik vád az, hogy mérgező, lévén festékekben is használják. Ez valóban igaz, viszont nem jelenti azt, hogy a naptejekben használt mennyiségben bármilyen kárt okozna. Ártalmatlanságát számtalan klinikai teszt bizonyította, ahogyan azt is, hogy hosszú távon is kivédi a bőrrák kialakulásának kockázatát. Nagyon stabil hatóanyag, az ellenkezőjét még egyetlen nagy mintaszámú teszt sem bizonyította.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság három éve átfogóan ellenőrizte a fényvédőket: összesen 14 gyártó 18 különböző termékét vizsgálták, laboratóriumi rostájukon pedig egyik sem akadt fenn. A mérések alapján ki lehetett jelenteni, hogy mindegyik hatékonyan szűrte ki UV-B sugarakat, még az alacsonyabb faktorszámúak UV-B elleni védelme is 95 százalék feletti volt.

Minden esetben megfelelően szűrték az UV-A sugarakat is: 84,72-99,38 százalékos arányban. Azaz a bőr károsodásának valószínűségét valamennyi készítmény csökkentette, mindegyik erős védőhatásúnak bizonyult.

A laboratóriumi vizsgálatok során megállapították azt is, hogy valamennyi fényvédő kémhatása kedvező a bőrre nézve, mellette pedig megfelelő a mikrobiológiai tisztasága is. Minden vizsgált napozószer jól kenhetőnek, jól eloszlathatónak, jól és könnyen felszívódónak bizonyult.

A termékek címkézése már nem volt kifogástalan: a hatóság 11 százalékuknál talált valamilyen problémát. A leggyakoribb gond a naptejek hatékonyságát jelölő kategória megjelölésének hiánya volt, de gyakori kifogás volt a gyártási tételszám feltüntetésének elmulasztása is. Néhány termékről a gyártó vagy a forgalmazó adatai hiányoztak, de akadt olyan fényvédő is, amelynek használati útmutatója nem volt megfelelő.

Köztudott, hogy a fényvédők flakonjaira írt SPF érték azt mutatja meg, hogy az adott termék hányszorosára növeli a bőr UV-B fény elleni természetes védekezőképességét, ám az kevésbé ismert, hogy ez az információ mennyire tekinthető hitelesnek. Pedig nem árt tudni, hogy az SPF értéket a gyártóknak laboratóriumi tesztekkel, klinikai vizsgálatokkal kell igazolniuk, anélkül naptejük nem is kerülhet kereskedelmi forgalomba. Ebből a szempontból minden patikában és drogériában árult termék biztonságosnak mondható, az SPF szám valódiságára egyedül a feketepiacon árult termékeknél nincs garancia.

Persze a labortesztek eredményeit a megbízható termékeknél is tudni kell értelmezni, a vizsgálatokat ugyanis sztenderd körülmények között végzik, nem veszik figyelembe a klímát és az egyéni adottságokat. Tehát klinikai teszteken hiába növeli valami ötvenszeresére a bőr védekező képességét, az nem jelenti azt, hogy a termék minden bőrtípusnál azonos védelmet jelent. Emiatt a fényvédőket az ajánlottnál mindig valamivel gyakrabban kell újra felkenni.

Mivel magát a fényvédő faktort klinikai tesztekkel kell igazolni, logikus kérdés, hogy miben különbözhet egymástól két ugyanolyan erősségű, ám lényegesen különböző áron kínált termék. A válasz az, hogy az egyéb hatóanyagokban. „Mindig meg kell nézni, hogy pontosan mit tartalmaz a készítmény, illetve azt is, hogy kozmetikailag milyen tulajdonságai vannak. Például a fizikai szűrők nagyon biztonságosak, de ezek olcsóbb típusai gyakran elfogadhatatlanná teszik a bőr küllemét. Ez alatt azt értem, hogy rajta egészen vastag réteget képezve terülnek szét, ami gyerekeknél még elfogadható, de felnőtteknél már semmiképp” – mondja Csernus Krisztina. Hozzáteszi, hogy ezekkel ellentétben a drágább, professzionálisabb termékek a fizikai szűrőket már mikronizált formában tartalmazzák, szépen eloszlanak a bőrön, nem hagynak maguk után masszív fehéres bevonatot. Tehát ilyen esetben a drágább termékek nem jobb fényvédelmet adnak, hanem esztétikusabban terülnek szét a bőrön.

A vivőanyagokban szintén lehetnek különbségek: a drágább termékek nem feltétlenül kőolajalapúak, hanem lehetnek növényiek is. Ezek a természetes vizeknek nem ártanak annyira, mint a napozók testéről amúgy a tavakba, tengerekbe oldódó paraffin. Cserébe viszont lehetnek akár allergének is. A jobb fényvédőkben csínján bánnak az illatanyagokkal is, léteznek azoktól teljesen mentes típusok. Ugyanez a helyzet a tartósítószerekkel, amelyeknek megválasztása szintén nagyon fontos annak érdekében, hogy az allergiának, bőrirritációnak a lehető legkisebb legyen az esélye. Az olcsóbb fényvédőknél előfordul az is, hogy maga a fényvédő okozza a fényallergiás reakciót: ilyenkor az ok az, hogy a hatóanyagok reakcióba lépnek az UV fénnyel, az ekkor keletkező anyagok pedig érzékenyíthetnek.

Nyáron, nagy kánikulában mindenképp javasolt a legalább 30-as vagy 50-es faktorszám. Ez a bőrgyógyász szerint azért fontos, mert ugyan az UV sugárzás 93 százalékát már a 20-as fényvédők is kiszűrik, azoknál pedig nem sokkal erősebbek a 30 és 50 faktorosak sem, viszont azok hosszabb időre adják meg ugyanazt a védelmet.

A termékek megvásárlásakor azt is meg kell nézni, hogy az véd-e UV-A ellen is. Ez akkor garantált, ha a faktorszám mellett egy plusz jelzés is látható, illetve ha ezt külön is jelzik a terméken. Ez esetben már széles spektrumú fényvédőről beszélünk.

Az UV-C elleni védelem már nincs feltüntetve a termékeken, de erre nincs is szükség, lévén ez a sugárzás nem éri nagy mennyiségben a földfelszínt, annyira az ózonréteg még nem gyenge. De például Ausztráliában már lehet ennek jelentősége, ezért annak, aki ilyen területre utazik, célszerű előnyben részesíteni a fizikai szűrőket, illetve az azokat is tartalmazó naptejeket. Azok ugyanis jobban védenek UV-C ellen, mint a kémiaik.

Télen a D-vitamin hiánya gyakorlatilag népbetegség, erre a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikája nemrég készült reprezentatív, országos felmérése is rávilágított. Kiderült belőle, hogy a magyar felnőttek 94 százaléka D-vitamin-hiányos, 69 százalékuknál pedig még a minimális szintet sem éri a szintje. Emiatt télen szinte kötelező lenne a vitamin mesterséges pótlása. Nyáron elvileg a napsugárzás hatására a szervezet elegendő mennyiségben elő tudja állítani ezt a csontritkulás megelőzéséhez nélkülözhetetlen anyagot, ám kérdés, mennyire tesz ennek keresztbe a folyamatos fényvédőhasználat. A válasz az, hogy gyakorlatilag semennyire, lévén annyit nem lehet őket használni, hogy a D-vitamin szintézisét ténylegesen gátolják. Ahhoz ugyanis, hogy a szervezet D-vitaminból a napi maximumot előállíthassa, elegendő a bőrfelület 20 százalékát 20-30 percig érnie a napnak. Ennél több napfény hiába is érkezne, a szervezet több vitamint nem gyártana.

Nem mindegy az sem, hogy fényvédős testtel mennyit vagyunk vízben. Ebből a szempontból kétféle naptejet lehet megkülönböztetni: „vízállót” és „nagyon vízállót”. Az előbbi 20 perces vízben tartózkodás vagy ugyanennyi ideig tartó sportolás, extrém izzadás erejéig tartja meg az SPF értékét, míg az utóbbi 80 percig bírja ugyanezt, fényvédő képessége csak utána kezd csökkenni. Viszont ezeket a paramétereket szintén laboratóriumi körülmények között állapítják meg, így azt nem tudják figyelembe venni, hogy a készítményeket milyen éghajlaton, milyen sugárzási viszonyok közt és milyen bőrtípusnál használják. Az ugyanis egyénileg változik, ki hogyan és mennyire izzad, illetve hogy a felület, amelyen tartózkodik, mennyire veri vissza a sugarakat. Emiatt még a nagyon vízálló termékeket is újra kell használni, amikor a vízből kijövünk. Kétóránként pedig akkor is ismételni kell a naptejezést, ha a vízbe még bokáig sem megyünk be.

Az is számít, hogy mikori naptejet használunk: a szavatossági idő a csomagoláson elvileg mindig fel van tüntetve, azt követően pedig a terméket nem szabadna használni. Viszont egy májusban lejárt naptejnek augusztusban nagy baja még biztosan nem lesz, egyszerűen azért, mert a fényvédők stabilitását meghatározó klinikai tesztek nagyjából 3 éves időintervallumra garantálják a terméken feltüntetett fényvédelmet. A biztonság tehát valamelyest csökken pár hónap alatt, de el nem vész. Másrészt a naptejek stabilitása attól is függ, hogy tárolják őket: ha flakonjuk egész nyáron a tűző napon hever és télen sem hűtőben, hanem meleg helyen tárolják, akkor értelemszerűen rövidebb idő alatt veszti el hatékonyságát. De ha vigyáznak rá, többnyire árnyékban tartják, nem nyitogatják sokszor, amúgy pedig hűtőbe helyezik, már hosszabb ideig tudja ugyanazt. Ilyen esetben pár hónapos ráhagyástól kutya baja nem lesz a terméknek.

A helyes használat miatt tudni kell, hogy míg a fényvédők fizikai hatóanyagai azonnal működésbe lépnek, addig a kémiaiaknak kell fél óra, mire védeni kezdenek. Emiatt végképp komoly hiba az, ha valaki már pecsenyepirosra sül, amikor előveszi a naptejet. „A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy sokan csak azt követően védik magukat, hogy félórás sütkérezés után elkezdenek pirulni. Ez még akkor is vétek, ha valaki olyan fényvédőt használ, amely azonnal működésbe lép, hát még ha olyat, ami csak fél órával a felkenés után kezd el hatni” – emeli ki Csernus Krisztina. Mint mondja, a megégés a fényvédő utólagos használatával semmiképp nem előzhető meg, hiába hiszik ezt sokan.

Többek fejében az a tévhit is él, mely szerint a naptejek arra valók, hogy meg lehessen nyújtani a napozási időt. Pedig ez nincs így. Sőt, ez a hamis biztonságérzet áll annak az újra és újra felreppenő hírnek a hátterében, mely szerint a fényvédők fokozzák a bőrrák kialakulásának kockázatát. Ez nincs így, a fényvédőknek ilyen hatásuk nincs, viszont ha valaki miattuk irreálisan sokat van a napon, akkor azok már nem képesek annyira védeni a bőrt, hogy megelőzzék a károsodását. Kis túlzással azt is ki lehet jelenteni, hogy annak, aki rendszeresen napi 6-8 órát hever a tűző napon, teljesen mindegy, mivel keni magát. Sokan elfeledkeznek arról is, hogy nemcsak a barnítani kívánt testtájakat kell védeni, hanem a ruházat és a fürdőruha szélei alól időnként ki-kikandikáló felületeket is.

A nyakat, a fület és az orrot szintén külön kell védeni, kopaszodó férfiaknak pedig a fejbőrre is figyelniük kell. Erre jók az egyszerű naptejek is, de már vannak olyan termékek is, amelyek kifejezetten hajas fejbőrre készültek. Nem véletlenül: ez a rész a ritkuló haj miatt gyakran teljesen védtelen, és mivel jellemzően nem óvják a naptól, felületén gyakran alakul ki időskori bőrrák.

A felnőttkori melanoma kialakulásának kockázatát a gyerekkori leégés különösen megemeli: az erre vonatkozó vizsgálatok szerint ennek esélye duplájára nő, ha valaki 18 éves kora előtt leég. Emiatt fontos nagyon az is, hogy a gyerekeket délelőtt 11 és délután 3 között még naptej használata mellett se csapják ki a tűző napra. Ha a kicsik tartósan vízben vannak, érdemes őket nemcsak naptejjel, hanem fényvédő faktort tartalmazó ruhákkal is védeni. Erre a célra önmagában a vizes ruha nem elegendő, hiába fedi látszólag a test nagy részét. A kalap, sapka, napszemüveg ugyancsak védelmet jelent, a nyaraló gyereknek úgymond szériatartozéka kell legyen. Azt a tévhitet pedig végképp el kell oszlatni, mely szerint a szépen barnult gyerek az egészség szimbóluma. Ők a bőrgyógyászok szerint egyetlen dolognak a szimbólumai: a szülői felelőtlenségnek.