A gyógyszerek mellett a KEB elnöke a gyógyhatású termékekről és a – többnyire növényi eredetű – étred-kiegészítőkről is beszélt. Utóbbiakkal szerinte az a legnagyobb probléma, hogy gyakran nem tulajdonítható nekik semmiféle gyógyhatás, ugyanis a szabályozás szerint már akkor forgalomba kerülhetnek, ha nem ártalmasak a szervezet számára. Az nem feltétel tehát, hogy pozitív hatásuk is legyen. Szerinte ma lazább a szabályozás, mint 15-20 éve, ami sok problémának a forrása.
A szabályozásokról Mandl József, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnöke is szólt, kifejtette: nem megfelelőek az EU-s szabályozások, hiszen vitatható, hogy valaki egy regisztrációt követően szabadon árusíthatja a termékeit. „Sok esetben a hatóságok megtévesztése zajlik” – szögezte le. Bejelentette továbbá, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel összefogva javasolták a döntéshozóknak a homeopátiás szerek felülvizsgálatát és újraszabályozását.
Kovács József pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének általános igazgatóhelyettese az eseményen az áltudományok etikai vonatkozásait boncolgatta. Úgy véli, a betegek sokszor nem elégedettek azzal, ahogy az orvosok kommunikálnak, és máshol keresik a válaszokat. „A komplementer medicina (kiegészítő gyógymódok) épp azért létezhet, mert a hagyományos orvoslásból hiányzik valami, amit ez meg tud adni a betegnek, például bizonyos pszichológiai hatásokat, melyekre vágyik. Ahogy Nietzsche mondta, az ember inkább hisz a semmiben, mint hogy semmiben se higgyen” – zárta beszédét a pszichoterapeuta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!