Ősi gyógymódok és sarlatánok bűvöletében

A Magyar Tudományos Akadémia is felvette a kesztyűt az áltudományokkal szemben.

Kuslits Szonja
2015. 12. 03. 20:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Virágkorukat élik a tudományos magyarázatoktól mentes, és az ősi tudásokra hivatkozó áltudományos elméletek – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Áltudományok és bizonyítékokon alapuló orvoslás című konferencián. Az elnök köszöntőjében arról beszélt, a tudományos bizonyítékokat mellőző magyarázatok szeretnek azzal érvelni, hogy az évezredes hagyomány, illetve a tapasztalatok támasztják alá egy-egy szer működését.

„Az emberek gyakran azt gondolják, hogy tudnak valamit, pedig ez inkább csak hit. Fontos leszögezni, hogy a vélt tudás és a hit nem helyettesíti a tudományos bizonyítékokat, a mért adatokat. A probléma az, hogy a tudományos kutatások eredményei és a gyógyításban alkalmazott módszerek között gyakran széles a szakadék, és az emberek olykor a hatóanyag nélküli piruláktól vagy egzotikus helyekről származó növényektől várják a gyógyulást” – mondta Lovász László.

A konferencia egyik apropója, hogy az utóbbi hetekben ismét fellobbant a homeopátia körüli vita, ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a Magyar Tudományos Akadémia is felemelte a szavát azért, hogy változtassanak a jogszabályokon, és a jövőben a homeopátiás szerek hatékonyságát is tudományosan kelljen bizonyítani.

Lovász László előadásában arra is kitért, a csalók sok pénzt szednek el a hiszékeny emberektől, akik gyakran nem vetik alá magukat azoknak a hagyományos gyógymódoknak, amelyek valóban esélyt adhatnának a javulásra. Hangsúlyozta, hogy a tudományt népszerűsíteni kellene, nem elég a szakmai publikáció, emellett közérthetően is el kell magyarázni mire lehetnek képesek. Az embereknek ugyanis meg kell értetni, hogy a sarlatánok állításait és a tudományt meg lehet különböztetni.

Poór Gyula, az MTA Környezet és Egészség Bizottság (KEB) elnöke a jelenlévőknek arról beszélt, hogyan alakult a bizonyítékokon alapuló orvoslás. Szerinte az internet mára egy kulcselemmé vált, hiszen sokkal könnyebben hozzáférhetőek az adatok. Megjegyezte, hogy a homeopaták szerint a homeopátiás szerek a hasonlóság elvén alapulnak, melynek lényege, hogy a betegségek olyan szerekkel kezelhetők, amelyek egészséges embereken a betegséghez hasonló tüneteket váltanak ki. Emellett fontos a sorozatos hígítás is, amellyel megszüntethetőek a toxikus hatások, a harmadik fontos elem pedig a rázás elve. Ezekben azonban közös, hogy teljes mértékben ellentmondanak a farmakológia (a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány) összes törvényének, éppen ezért már nemzetközi és hazai szinten is megkezdődött ezeknek a szereknek a felülvizsgálata.

A gyógyszerek mellett a KEB elnöke a gyógyhatású termékekről és a – többnyire növényi eredetű – étred-kiegészítőkről is beszélt. Utóbbiakkal szerinte az a legnagyobb probléma, hogy gyakran nem tulajdonítható nekik semmiféle gyógyhatás, ugyanis a szabályozás szerint már akkor forgalomba kerülhetnek, ha nem ártalmasak a szervezet számára. Az nem feltétel tehát, hogy pozitív hatásuk is legyen. Szerinte ma lazább a szabályozás, mint 15-20 éve, ami sok problémának a forrása.

A szabályozásokról Mandl József, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnöke is szólt, kifejtette: nem megfelelőek az EU-s szabályozások, hiszen vitatható, hogy valaki egy regisztrációt követően szabadon árusíthatja a termékeit. „Sok esetben a hatóságok megtévesztése zajlik” – szögezte le. Bejelentette továbbá, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel összefogva javasolták a döntéshozóknak a homeopátiás szerek felülvizsgálatát és újraszabályozását.

Kovács József pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének általános igazgatóhelyettese az eseményen az áltudományok etikai vonatkozásait boncolgatta. Úgy véli, a betegek sokszor nem elégedettek azzal, ahogy az orvosok kommunikálnak, és máshol keresik a válaszokat. „A komplementer medicina (kiegészítő gyógymódok) épp azért létezhet, mert a hagyományos orvoslásból hiányzik valami, amit ez meg tud adni a betegnek, például bizonyos pszichológiai hatásokat, melyekre vágyik. Ahogy Nietzsche mondta, az ember inkább hisz a semmiben, mint hogy semmiben se higgyen” – zárta beszédét a pszichoterapeuta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.