A Kirill pátriárkával a havannai repülőtéren február 12-én esedékes találkozóról Ferenc pápa azt mondta: „Hagytam, hogy megszervezzék. Csak annyit mondtam, hogy találkozni szeretnék, és átölelni ortodox testvéreimet. Ennyi. Két év titkos egyeztetés zajlott le, ügyes püspökök jól vezették őket. Az ortodoxok részéről Ilarion foglalkozott vele...”
A pápa és a falak, amelyek egymás után omlanak le című cikk az egyházfővel a vatikáni Szent Márta-házban, valamint más vatikáni forrásokkal folytatott beszélgetések alapján született.
Ilarion metropolita, a moszkvai patriarchátus „külügyminisztere” már júniusban úgy nyilatkozott a Corrierének: a pápa és a pátriárka közötti találkozó „már az agendában van”, és reményei szerint „ennek a pápának kell ezzel a pátriárkával találkoznia”. A lap úgy tudja, hogy az egyeztetés év végétől felgyorsult, és mindkét fél a minél előbbi találkozót szorgalmazta. Így merült fel, hogy a Mexikóba tartó Ferenc pápa álljon meg Kubában, és itt találkozzon Kirill-lel.
Ferenc pápa szerint nem szabad semmilyen lehetőséget elszalasztani a „hidak építésében” és a háborúk elkerülésében. Annál kevésbé, mivel „nem állíthatjuk, hogy békés világ vesz bennünket körül, akármerre nézünk, konfliktusokat látunk”. Kijelentette: „a hidak segítenek, és a békét építik, a falak nem: leomlás a sorsuk”.
Az egyházfő szerint a szentszéki diplomácia és Oroszország számos válságövezet történéseit hasonlóképpen értékelte: „Az arab tavasz és Irak esetében elképzelhető volt, mi fog történni. Líbiában Kadhafival egy vezető volt, most ötven van. A Nyugatnak önkritikát kell gyakorolnia.”
A pápa ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország a saját érdekeit követi.
Az Európát elárasztó migrációval kapcsolatban Ferenc pápa úgy látja, „Európa olyan problémával találja magát szembe, amelyet a távlatok és a stratégia hiánya még terhesebbé tesz”. Kijelentette: „Európának változnia kell, és meg is tud változni. Ha nem képes gazdaságilag segíteni azokat az országokat, ahonnan a menekültek érkeznek, meg kell oldania, miként tud szembeszállni ezzel a nagy kihívással, amely elsősorban humanitárius, de nem kizárólag. Elszakadt a nevelési rendszer (Európában): az, amely az értékeket a nagyszülőkről az unokákra örökítette, a szülőkről a gyermekekre. Fel kell tenni a kérdést, hogyan építsük ezt újjá.”