Megkérdeztük Baritz Sarolta Laura szerzetesnőt is, akivel korábban az erkölcsös közgazdaságtan témakörében interjút közöltünk. Laura nővér elmondta, hogy az általa gyakran hivatkozott erényetikai megközelítés és a szerzőpáros következtetései kiválóan kiegészítik egymást. Úgy látja, a vallások azért hathatnak az ökológiai lábnyom méretére, mert erényeken alapulnak. Ilyen lehet az igazságosság, a szolidaritás, az egymás iránti tisztelet. Ezek mind a pazarlás és a fogyasztói logika ellen dolgoznak. Felvetésünkre, hogy az ökológiai lábnyom méretét illetően sem ugyanolyanok az esélyei mondjuk egy vallásos székely gazdálkodónak, aki állatokat tart a ház körül, és mondjuk egy európai metropolis belvárosában élő kereszténynek, azt felelte, hogy a környezettudatos értékrend benne gyökeredzik a vallásos vagy spirituálisra nyitott ember természetében, és ilyen szempontból mindegy, melyikükről beszélünk. Ha elégedetten élnek, akkor ezek a szempontok a zsigereikben léteznek.
Zöldebben élnek a vallásosak
Egy felmérés szerint a vallásos emberek elégedettebbek az életükkel, és erényesebben állnak a fogyasztáshoz.
2017. 07. 09. 4:46
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!