Rózsaszín zaj és léleknyugtató esőkopogás

Miért érzik magukat egyesek sokkal rosszabbul nyáron, mint a hűvös téli hónapokban?

A szakembert ismerősöm egyeseknek furcsa „nyugtatójáról”, az esőről kérdezem. – Ezzel kapcsolatban lehet megemlíteni a pink noise-t (rózsaszín vagy pink zaj), ami nem új felfedezés, de az elmúlt években érdekes kísérleteket végeztek ezzel kapcsolatban. Az elnevezés a látható fény pink (rózsaszín) spektrumából származik, és a jobb alvásminőséget, valamint a memória javulását tulajdonítják neki. A hang maga a szakadó eső vagy a gyorsan zubogó víz hangjához hasonlít leginkább. A kísérletekben szópárokat mutattak idősebb és fiatal felnőtt embereknek, majd alvás közben rövid ideig rózsaszín zajt játszottak le a fejükre erősített fülhallgatókba – azért nem folyamatosan, hogy elkerüljék a hozzászokást és a zaj kiszűrését az agy részéről. A zaj hatására az alanyok háromszor jobban teljesítettek a memóriateszten. A lényeg a mély alvás szakaszainak elnyújtása, de a kutatások tovább folynak, a hosszú távú hatások feltérképezése érdekében.

Villányi említi, hogy az introvertált személyiségeknél azt is megfigyelték, hogy az elvonulásra, otthon maradásra alkalmas időjárás őket nem érinti olyan negatívan, mint az extrovertáltakat. – Forgács József professzor kutatásaiból azt is tudjuk, hogy a szomorú vagy melankolikus hangulat elgondolkodóvá, jobb megfigyelővé tesz minket, ez pedig az introvertáltak egyik alapműködése. De ettől még sokan vannak, akik egyszerűen szeretik hallgatni az esőt vagy megfigyelni a szürke felhők formáit, gomolygását. Persze ez a személyiségjellemző sem fekete-fehér. Jobb úgy elképzelni, mint egy tengelyt, melyen a két véglet között helyezkedünk el valahol, és helyzet-, valamint kontextusfüggő is, hogy élénkebbek vagy visszahúzódóbbak vagyunk-e épp.

A depresszió szezonalitása tehát létezik, de a pszichológus szerint minden egyes emberre konkrét jobb vagy rosszabb időszakot megjelölni értelmetlen, hiszen a javulás, romlás okai is eltérőek lehetnek. A negatív gondolati sémák, a körülmények, a krízis, a segítő tényezők és a környezet reakciója mind-mind eltérő hátterű és kimenetelű lehet. Így ennek fordítottja, a jobban lét vagy a jobb időszak oka is más, még ha arányokról beszélhetünk is.

Ha az adatokat vesszük alapul, a nyári depressziótól szenvedők aránya még mindig elenyésző, 10 százalékos a téli hónapok alatt rosszabbodókhoz képest. Ha viszont azt nézzük, hogy egy idei friss Eurostat-felmérés szerint Magyarországon a 18 év feletti lakosság 10,5 százaléka vallja magát depressziósnak a világon pedig közel 300 millió embert érint a betegség, a szám éppen elég nagynak hat.

A depresszió egy pszichiátriai megbetegedés. Lehet szó súlyos depresszív zavarról (Major depressive disorder) más néven klinikai depresszióról és unipoláris depresszióról, valamint unipoláris zavarról is. Mint neurózis, a reaktív depresszió az az állapot, amit valami lelki megrázkódtatás okozott. Mint pszichózis, egy olyan hosszan tartó elmeállapot, melankólia, ami lehangoltsággal, szomorúsággal, veszteségérzettel, vagy apátiával jár. A katatónia vagyis teljesen inaktív állapot hasonló a depresszióhoz, de valójában súlyos pszichózishoz társul. A pszichotikus depressziót gyakran kíséri halálvágy és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, nem látja be, hogy beteg. A pszichotikus depresszió egyik formájában egy homlokegyenesen ellenkező hangulati állapottal párosul és azzal periódusosan váltakozik. Ennek a csapongó hangulattal jellemzett betegállapotnak a neve bipoláris zavar (bipolar disorder) vagy mániás depresszív állapot.