Süti, Lili és Áfonya – néhányan azok közül, akiket Somogyi Zoltán az elmúlt hét év alatt megmentett a pokolból. Amióta szervezeti szinten foglalkozik állatvédelemmel, már sok szörnyűséget látott: haldokló kutyát, megkínzott macskát, szellőzőbe szorult madarat, törött lábú és kidobott házi kedvenceket.
Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány elnöke jó néhány éve azért küzd, hogy súlyosabb büntetést kapjanak a felelőtlen állattartók, mivel a pénzbírságos ítéleteknek nincs elrettentő erejük. Ráadásul az állatkínzásos esetek felgöngyölítése mintha nem lenne fontos a hatóságoknak – véli Somogyi Zoltán. Ő már kissé bele is fáradt ebbe a szélmalomharcba – legalábbis ez látszott rajta, amikor felkerestük otthonában, ahol a bántalmazott, de már lábadozó állatoknak is szállást ad.
A nonprofit szervezet vezetője beszélt arról is: tavaly több szervezet összefogott, hogy a jogalkotók segítségére legyen, hátha végre történik előrelépés, ám a beadott szakmai anyagukról még egyetlen visszajelzés sem érkezett. Somogyi szerint a kormány és az önkormányzatok felelőssége is, hogy felhívják a figyelmet a felelős állattartásra. Sőt, már az általános iskolában oktatni kellene az állatvédelmet, hátha azzal visszaszoríthatnák a bántalmazások számát.
„Nem kötelező állatot tartani” – hangsúlyozza az alapítvány vezetője, hozzátéve, hogy a legtöbb esetben a felelőtlen tartás miatt szenvednek az állatok. Nem mellesleg először a gazdák fejében kellene rendet tenni. Éppen ezért tartja fontosnak Somogyi a hosszú beszélgetéseket azokkal a kutyatulajdonosokkal, akik kikötözik az állatot egy karóhoz, és magára hagyják, legfeljebb csak a napi egyszeri kosztjáról gondoskodnak. Az elnök szerint ezek a beszélgetések vezetnek ahhoz, hogy megváltozzon a gazdi hozzáállása. Persze egy fecske nem csinál nyarat. Ráadásul saját erejéből is csak egyszeri tűzoltásra telik – de Somogyi Zoltán szerint már az is megéri, ha egy élet megmenekül.
###HIRDETES###
