Ahogy a népesség egyre csökken, és ezzel együtt a lakásállomány növekszik, az egy háztartásban élők száma is mind alacsonyabb lesz. A KSH statisztikáit nézve az látható, hogy 2001-ben 2,5, 2017-ben már csak 2,2 fő élt átlagosan egy háztartásban, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy könnyebb lenne lakáshoz jutni. Ehhez tartozik, hogy sok a felújításra szoruló lakás, illetve az emelkedő lakásárak sem kedveznek a vásárlóknak.
A Portfolio megvizsgálta az országon belüli különbségeket is. Feltűnő, de nem meglepő, hogy Budapesten az átlagot nézve kevesebb mint két ember lakik egy lakásban. Az egyszemélyes háztartások általában az idősek körében jellemzők, ám a fővárosban ez még dominánsabb, mivel itt eleve magasabb az idősebbek aránya a fiatalokhoz képest. Ezzel szemben magasabb a gyermekkorúak és a családok aránya Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 2,5 fő jut egy lakásra.
A lap hozzáteszi, hogy a gyakran egyedül élő, alacsony mobilitási hajlandóságú idősebbekre jellemző, hogy megszokott környezetükből nem szívesen szakadnak ki, annak ellenére sem, ha módjukban állna felújításra szoruló nagyobb lakásukat új kisebbre cserélni. A fiatalabb, családos korosztály számára pedig az jelent problémát, hogy a nagyobb, élhetőbb lakásba költözésnek nem tudják megteremteni az anyagi hátterét.
