Az internet rabjai – Gyerekek a digitális függőség börténében

A függőségre való hajlamot családi minták, bizonyos korai életesemények és a gének is előidézhetik.

Számos szülő panaszolja, hogy a számítógép előtt kuporgó gyereke hosszas kérlelés után sem hajlandó leülni vacsorázni a családdal, és dühkitörést kap, ha véletlenül megszakad az internet. Az alkohol-, a dohány- vagy a kábítószer-függőség mellett az addikciók újabb formái jelentek meg, ilyen az online videojátékok okozta függőség is.

– „A gamingláz” elsősorban a kamaszokat és a fiatal felnőtteket érinti – sőt már az egészen kicsi gyerekek is rákaptak a számítógépes játékokra –, ezért óriási a szülők felelőssége a probléma időben történő felismerésében.

Fontos tisztázni, hogy legyen szó bármiféle addikcióról, nem a szenvedélybetegség adott tárgyától – alkohol, drog, gyógyszer, dohány, vásárlás, munka, szex, internet, szerencse- és számítógépes játék stb. – válik valaki függővé, hanem a tulajdonságai, az erre való hajlama késztetik rá. Nemzetközi kutatások szerint több a szenvedélybeteg a fiúk körében, mivel a bennük dolgozó tesztoszteron nagyobb kockázatvállalásra és agresszióra ösztönözheti őket – tisztázza dr. Hoyer Mária, a Budai Egészségközpont klinikai ad­dik­to­lógiai szakpszichológusa.

– A függőségre való hajlamot családi minták, bizonyos korai életesemények és a gének is előidézhetik. Az internetes játékok azért olyan vonzóak az arra fogékonyak számára, mert elűzik az unalmat, oldják a depressziót, a magányt és javítják az önbizalmat. A játékfüggők a virtuális világban sikereket érhetnek el, ott azzá válhatnak, akivé csak akarnak.

Eközben a való életben fizikailag és mentálisan saját maguk ellenségévé lesznek, ugyanis a játékfüggőség kihat az alapvető életfunkciókra és kizsákmányolja a szervezetet. A játékosok között kiugróan magas az egészségtelenül táplálkozók aránya, többségüknél gyakoriak a gerinc- és izomproblémák, a különböző szembetegségek.

A rendszeres éjszakázás miatt állandóan kialvatlanok, ami hangulatzavarokat, szorongást, depressziót okoz – hívja fel a figyelmet a pszichológus.

A szülőknek kell tehát a sarkukra állni, és eldönteni, hogy mivel, mikor, mennyit játsszon a gyerek. Ha őszintén tudnak beszélgetni vele arról, hogy mi érdekli őt igazán, akkor egyrészt segíthetnek megtalálni a számára izgalmas készségfejlesztő játékokat, másrészt megtaníthatják neki a tudatosságot és az egészséges kereteket.

Éjszaka is érdemes benézni a gyerekszobába, hogy nem játszik-e titokban, továbbá időnként célszerű a szülőknek ellenőrizni a bankszámlájukat is, nem használta-e a gyerek a tudtuk nélkül a bankkártyájukat – javasolja a szakértő.

Ha pedig a játék mennyisége már egyértel­műen a mindennapok rovására megy és nem sikerül a családnak megoldani a problémát, úgy érdemes szakember segítségét kérni.

Monitorzombik

Minél többet gépezik valaki, minél több időt tölt az internet világában, annál inkább elhagyja a valóságot, és kezd álomvilágban élni. Leépülnek a kapcsolatai, elfelejti, hogyan kell hús-vér emberekkel igazából beszélgetni. Minél többet gépezik, annál inkább válik a monitor mögött ülő fotelharcossá, aki egy Facebook/Instagram profilon keresztül hazudik a világnak mást magáról, mint ami, és az értékeket lájkokban méri. Annál nagyobb az esélye annak is, hogy »influenszer« meg »jutyúber« (na meg »celeb«) akar lenni, ahelyett, hogy értelmes munkát keresne magának – olvashatjuk egy fiatalember internetes naplójában.