A mozgás erősíti a szívet!

Sokan szeretnék elkerülni az öregkori szív- és érrendszeri megbetegedéseket, s bár ebben a mozgással rengeteget segíthetünk, azért nem árt tudni, milyen mozgásformát végezzünk.

Fontos eredmény, hogy az előnyöket illetően a testmozgásnak nincs felső határa, annyit mozoghatunk, amennyit csak akarunk, rosszat biztosan nem teszünk a szívünknek Forrás: PEXELS

Egy friss tanulmány, amelyben a testmozgás és a kardiovaszkuláris rendellenességek kialakulása közötti összefüggéseket vizsgálták, azt taglalja, minél többet mozgunk, annál egészségesebbek leszünk. A kilencvenezer felnőtt részvételével végzett vizsgálat arra is rámutatott, hogy a fizikai aktivitás, legyen séta vagy laza kocogás, megvéd a szív- és érrendszeri betegségektől, akik viszont egyáltalán nem mozognak, a kockázati csoportba tartozók számát gyarapítják.

Természetesen nem új információ, hogy a testmozgás erősíti a szívet, a negyvenes-ötvenes években egy brit epidemiológus, Jeremy Morris érdekes megfigyelést tett. Az angol emeletes buszokon dolgozó jegyellenőrök, akik jóformán egész nap a jármű két szintje között ingáztak, feleakkora valószínűséggel estek át szívinfarktuson, mint a járművet vezető kollégáik, akik ülőmunkát végeztek.

Fontos eredmény, hogy az előnyöket illetően a testmozgásnak nincs felső határa, annyit mozoghatunk, amennyit csak akarunk, rosszat biztosan nem teszünk a szívünknek
Fotó: PEXELS

Számos tudományos kutatás támasztotta már alá a rendszeres testmozgás kedvező élettani hatásait, és majdnem mindegyik azt a következtetést vonta le, hogy minél többet mozgunk, annál kisebb a szívinfarktus valószínűsége.

Egyes tanulmányok azonban figyelmeztetnek, ha fokozzuk a testmozgás intenzitását, a várt eredmény elmarad, ugyanis a szívre gyakorolt előnyös hatások bizonyos mozgásszint felett már nem érvényesülnek, sőt kedvezőtlen folyamatok indulhatnak el. Néhány vizsgálat rámutatott, amennyiben felnőttkorban éveken keresztül intenzíven sportolunk, fokozott veszélynek tesszük ki szívünket. Másképpen fogalmazva,

a túl sok és erőteljes mozgás inkább rombolja, mintsem védi szívünket.

Az idézett kutatások hátulütője, hogy a sportolási szokásokra vonatkozó adatszolgáltatás az alanyok visszaemlékezésén, illetve önbevallásán alapul, ami némiképp megkérdőjelezi a vizsgálatok érvényességét. Ebből fakadóan a fizikai aktivitás és a kardiovaszkuláris megbetegedések közötti összefüggések egyes aspektusai továbbra is homályosak.

Bár az aktívabb emberek szíve egészségesebb, vizsgálata nem bizonyítja, hogy a gyaloglás és más fizikai tevékenység közvetlenül erősíti a szívet
Fotó: PEXELS

Tényleg annyit kell mozognunk az egészségesebb szívért, amennyit csak lehet? E tekintetben létezik különbség nők és férfiak között? Valójában mennyit mozgunk egy átlagos napon? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekezett választ találni dr. Terence Dwyer professor emeritus, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A séta mindig jót tesz! A kevés is több a semminél

A fittség megőrzéséhez, valamint a jó közérzet megtartáshoz elengedhetetlen a rendszeres mozgás. Ám ennek nem kell feltétlenül a „gyilkos” edzésformák közé tartoznia, bőven elég, ha teszünk egy kiadós sétát.

2 PERC UTÁN: FELGYORSUL AZ ANYAGCSERE

Hihetetlennek tűnhet, de napi 120 másodperc séta elegendő ahhoz, hogy testben beinduljanak azok a mechanizmusok, amelyektől a szervezet zsír- és szénhidrát-anyagcseréje felgyorsul, és aktiválódnak a gyulladáscsökkentő folyamatok.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.