A konkrét ügyben korábban a Kúria elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t aláírásgyűjtő tevékenysége miatt, az Alkotmánybíróság most ezt az önkényes döntést megsemmisítette.
A Kúria a Momentum Mozgalom által csatolt videofelvétel alapján azt állapította meg, hogy a Fidesz-KDNP aktivistái 2019. április 8-án délután Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek. A pártszövetség logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat. Az aláíróívek nem a hivatalos ajánlóívek voltak, azokon valójában Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek, illetve az aktivisták az adatkezelési tájékoztatót sem tudták bemutatni.
A Kúria korábbi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelölő szervezeteket támogató, szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés akkor nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, adatait milyen célból használják fel. Ha azonban e körülményekkel a jelölő szervezet megtévesztő magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez, ezért elmarasztalta a jelölő szervezeteket.
A Kúria döntésével szemben a Fidesz-KDNP fordult az Ab-hez. A párt egyrészt sérelmezte, hogy a Kúria nem biztosított számukra nyilatkozattételi lehetőséget, másrészt pedig a Kúria döntése nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezte és korlátozta.
A Fidesz-KDNP indítványa nyomán az Ab kimondta: a Kúria egyáltalán nem értékelte az indítványozó magatartásának alapjogi vonatkozásait. Az Ab korábbi döntéseiből következően ugyanis választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.