Továbbá az Ab a választási szabályozás vonatkozásában már megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény valamely tilalmának az az értelmezése van összhangban a véleménynyilvánítási szabadsággal, amely a törvényi szabályozást zártnak tekinti, azt nem egészíti ki, márpedig a törvény semmilyen szabálya sem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ilyen szabály ésszerű értelmezés mellett a törvény egyetlen rendelkezéséből sem vonható le következtetésként. A Kúria azonban az Ab korábbi döntését figyelmen kívül hagyva „önkényesen” olyan tilalmat tulajdonított a választási eljárási törvénynek, amely abban nem szerepel.
Az Ab emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben ugyanakkor nem biztosították, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították. Az Ab ennek kapcsán megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató bírói döntés esetén az érintetteknek biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.
A határozathoz a 15 tagú testületből egyetlen alkotmánybíró sem fűzött különvéleményt.
A határozat teljes szövege elérhető az Ab honlapján (alkotmanybirosag.hu).
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!