Különleges hódlest telepítenek Csongrádban

Az egyedülálló beruházás célja, hogy beavatkozás nélkül figyelje meg az állatok mozgását, mindennapjait.

Egyedülálló megfigyelésekre lesz alkalmas az a kamerarendszer, amelyet Hódmezővásárhely környékén építenek ki a 2006-ban visszatelepített hódok tanulmányozására – közölte Tölgyesi György, a berendezések tervezője. A nyugdíjas mérnök, aki a rendszerváltozás után kárpótlásként kapott földjén magántermészetvédelmi övezetet hozott létre, a kezdetektől arra törekszik, hogy a vadon élő állatokat saját környezetükben, beavatkozás nélkül rögzíthesse. Fáradozásait már rangos, nemzetközi kitüntetéssel is elismerték a '90-es évek közepén.

Tölgyesi elmondta: a Csongrád megyei város hódvédelmi programjának részeként támogatja a beruházást. Az önkormányzat csaknem 5 millió forintot biztosított a rágcsálók megóvására és vizsgálatára. A kamerák képei nem csak a tudósoknak, de a fiataloknak is munkát adnak majd, ők is bekapcsolódnak ugyanis az állatok figyelésébe – tette hozzá a természetvédő, aki abban bízik, hogy a Vásárhely környékén megtelepedett és elszaporodó vízi rágcsálók hosszabb távon a település védjegyévé válnak.

Ismert, hogy hazánkban az utolsó hódot a XIX. század közepén látták. Az, hogy folyóvizeinkben ismét megtalálható, jelentős részben WWF Magyarországnak köszönhető. A környezetvédelmi szervezet ugyanis tizenkét éven át dolgozott visszatelepítésükön. A program 2008-ban ért véget, azóta évről évre monitorozzák a populáció változását.

A megfigyelésből kiderült, hogy a hódok állománya folyamatosan nő a Hanságban és a Mura mellett, míg Gemencen és a Közép-Tisza mentén többnyire stabil a populáció. Legnagyobb egyedszámmal a Szigetközben fordulnak elő, itt számuk több százra tehető; országosan körülbelül hatszáz egyedük él – tudtuk meg a szervezettől.

Az egyébként a WWF-nek is feltűnt, hogy a hazai hódok a legnagyobb vendégszeretetet Hódmezővásárhely környékén élvezik. A szervezet arról tájékoztatott, hogy az állatok ma már a természetvédelmi területek határain kívül is megjelentek és a helyiek azt szeretnék, hogy a hódok által járt területek valamennyi érintettje elfogadja a betelepített egyedek jelenlétét.

Az aktivisták szándékai szerint a közeljövőben olyan területkezelési gyakorlatot kell kialakítani, amely szem előtt tartja a hódok megmaradását, és jelenlétüket az oktatás, valamint a szemléletformálás céljára használja fel. A WWF Magyarország követendőnek tartja ezt a megközelítést.