Kisvasúttal Somogy zöld szívében

Új, a korábbinál nagyobb utazásra invitáljuk olvasóinkat.

Nagy Áron
2014. 01. 26. 10:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kaszó és a Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbje aligha lehet ismeretlen a vadászó, természetjáró közönség előtt, a szépséges tájat azonban a megye legfiatalabb kisvasútján robogva is érdemes megcsodálni. Noha a vasútvonal teljes hosszában az erdő fái alatt fut, unalmasnak véletlenül sem nevezhetnénk az utazást.

A változatos erdőállományok, a Baláta-tó természetvédelmi területe, az élővilág egyaránt a felejthetetlen élményről gondoskodik; a kirándulónak néha olyan érzése támad itt, hogy a természetfestők megelevenedett képzeletében jár.

Az erdei vasút Kaszópusztáról indul Baláta megállóhelyre, illetve Szentára, majd onnan vissza. Ami a történetét illeti: a kisvasút őse a két világháború között épült gazdasági célból, s összekötötte a somogyszobi állomást, valamint a kaszópuszta-bördeci erdőrészt.

Előbb lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonnyal szállították a fát. Később az Országos Erdészeti Főigazgatóságnál új tervek készültek a fejlesztésre, majd az 50-es évek elején elkezdődött a fa keresztaljakra szerelt és homokágyazatra helyezett vasúti vonal kiépítése. Az erdei vasút működési engedélyét 1955. június 2-án adták ki, míg a személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. A teherszállítást 1985-ben teljes egészében átvették a tehergépjárművek. Így aztán a rendszerváltozásra a hálózat több szakaszát felszedték. Csaknem egy évtized múltán, 1997-ben a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd 1984-ben Szászrégenben felújított gőzmozdonyt.

A Karácsony névre keresztelt gőzös december 14-én érkezett Kaszóra, és a következő év április 16-án helyezték üzembe azóta is ez szállítja a kirándulókat. A vadban gazdag kaszói erdőség legizgalmasabb területe az 1942 óta védettséget élvező Baláta-tó vidéke. Az erdőrész 2008-ban kibővített természetvédelmi területével bekerült a hazai erdőrezervátumok sorába, melynek célja, hogy a helyben zajló természetes folyamatok kutatásával, megfigyelésével a természet közeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati módszerek elsajátítását támogassa.

A Baláta-tó területén jellemző növénytársulások a lebegő hínárvegetáció úszó lápszigetekkel, a zsombékos, gyékényes ingólápok, a tőzegmohás fűz ingólápok, a tőzegmohás égerlápok és a genyőtés cseres-tölgyesek. Gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatát érdemes kiemelni, de a tavat számos vízi vagy vízhez köthető madárfaj választotta táplálkozó- vagy költőhelyéül, így a fekete gólya, a cigányréce, a rétisas vagy a barna réti héja. A szerencsés természetjáró megfigyelheti ezen madárfajokat természetes élőhelyükön a Baláta-tó délkeleti részén található madármegfigyelő toronyból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.