A hétvégi fesztiválon 12 tenyésztő kínálja mangalicából készült portékáit: sonkát, szalámit, kolbászt, szalonnát, tepertőt, illetve mangalicából készített ételeket. A fesztiválra amerikai szakmai vendégek is érkeztek, az idei évtől ugyanis az Amerikai Egyesült Államok megnyitotta piacát a magyar mangalicák előtt.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke korábban az MTI-nek elmondta: az elmúlt húsz évben negyvenötszörösére nőtt a mangalicaállomány Magyarországon, és a sertésstratégia részeként a jelenlegi 60 ezres kocaszámot 2020-ig 150 ezerre kívánják növelni.
1991 nyarán mindössze három mangalicatenyésztő volt az országban, 198 kocával. Jelenleg 150-en tenyésztik az őshonos magyar állatot, a regisztrált tenyészkocák száma 9 ezer, s évente 60 ezer hízót állítanak elő, ami a magyar sertésállomány két százaléka – mondta Tóth Péter. Közlése szerint ebből 40 ezer állatot házi vágás keretében értékesítenek, 20 ezer kerül vágóhídra. Utóbbi mennyiség felét exportálják, főként Spanyolországba, Japánba, Németországba és Hollandiába.
A debreceni mangalicafesztiválon a tenyésztők és kistermelők mellett kézműves termékek készítői, iparművészek is bemutatkoznak. Az idei programból sem marad ki az élőállat-kiállítás: a nagytemplom előtt felépített karámokban szőke, vörös és fecskehasú mangalicákat láthatnak az érdeklődők.
„A mangalicahús annyiban különbözik a hússertéstől, hogy lényegesen magasabb a telítetlen zsírsavak aránya a húsban illetve az izomközi zsírrostokban, amik átszövik a húst, ezáltal márványozottabb a húsa, főként a karaj” – mondta el az MNO-nak Molics Lajos, a Napsugár Farm vezetője február elején.
Az MNO videóját itt tekintheti meg:
