A szilveszteri menüre is jellemző, mint a legtöbb ünnepünkre, étkezésünkre, hogy a fogásokat komolyan megtervezzük és magas elvárásaink is vannak az ételekkel szemben. A malac legyen szaftos, puha, omlós, de a bőre ropogós. A virsli legyen roppanós és – itt már az ár is számít – legyen olcsó. A lencse az lencse, csak hozza pénzt jövőre, bár emlékeim szerint tavaly sem jött be. Vagy csak nem vettem észre.
A pezsgő esetében a legtöbb magyar családnál az ár a legfontosabb. A szilveszteri buliba pezsgő dukál, venni kell, legalább olcsó legyen. Pedig az üzleteket elöntő sok-sok pezsgősüveg alakú, gyöngyöző italt rejtő palackból sokban nem is pezsgő várja kiszabadulását. Inkább szén-dioxiddal felpezsdített bor, ami persze ugyanúgy lehet finom, de mégis más.
A pezsgő ugyanis a borba kevert cukor és élesztő segítségével másoderjedés révén létrejött, annak szén-dioxid-buborékjait megtartó ital. A fajtáiról, készítésének technológiájáról az MNO írt már korábban, ezzel nem rabolnánk újfent a kedves olvasók idejét.
Inkább arra térnénk ki, hogy ár/érték arányban mire számíthatnak, ha pezsgőt vásárolnak. És egyben alkut is ajánlanánk. Ha a buli során sok pezsgőt fogyasztanak, akkor legalább egy palack, az éjféli koccintásra szánt legyen kicsit különlegesebb. Ha viszont csak az óév búcsúztatását és az újév köszöntésének pillanatát öblítik le pezsgővel, akkor ezt érdemes egy nemesebbfélével megtenni.
Kevés olyan termék van, amely már az árával messziről üzeni, hogy milyen minőséget kínál. A pezsgő ilyen:
A legszerencsésebb, ha vesznek a legolcsóbból, valamint egy barátságosabb árút a legmagasabb minőséget képviselő harmadik csoportból, így alkalmuk lesz összehasonlítani a két fajtát. Megéri!
