– Ha a gabonát teljes őrlésűként fogyasztjuk el, akkor abban benne van a hánt rész, amit köznyelven korpának hívunk, a liszttest, ami a gabona közepe – ebből készül a fehér liszt –, és még egy csodálatos dolog, a csíra – magyarázza Ollé Sándor.
Szerinte a csírában őserő rejlik, hiszen – ahogy egy alma- vagy barackmagból – a csírából is egy új élet indul. A pékmester kihangsúlyozta, hogy a gabona egész szeme az egészségünket szolgálja. A teljes őrlésű kenyér valójában a lényeget tartalmazza: nemcsak a szervezetünknek szükséges fehérjét és keményítőt, hanem vitaminokat és ásványi anyagokat is. Ezzel szemben, ha csupán fehér kenyeret fogyasztunk, akkor „egy nagy adag keményítőt és egy kis fehérjét fogyasztunk el”.
– A tönköly gabona a búza családjához tartozik. Ez pelyvás búza, minden egyes gabonaszemét levélköteg védi. Tökéletes gabona, a műtrágyát egyszerűen nem bírja, ha mégis műtrágyázzák, hatalmas szárat növeszt és eldől. Ez is nagyon jó dolog a természettől, ahogy maga a beltartalma is: olyan eszenciális aminosavakat tartalmaz, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Emiatt jó, ha valaki ilyen kenyereket fogyaszt – vallja az ökopékség alapítója.
A munka nem ment karikacsapásra. 1996-ban hazánkban még tönkölyhántoló sem volt. Ollé Sándor elmondta, malmász szakemberekkel közreműködve egy köleshántolót alakítottak át, s így indulhatott el a termelés. A megszokott lágy fehér kenyér helyett hosszú, kovászos technikával készült, teljes őrlésű veknik sültek az üzemben. Ezeknek a kenyereknek a hosszú kovászidő miatt savanykás az íze, emiatt nem kedvelik sokan. Itthon még csak most kezd igazán elterjedni ez az újra hagyományos kenyérsütési mód, a statisztikák szerint is még mindig 80 százalékban fehér kenyeret fogyasztunk. A miértre a választ hamar megadja a biopékmester: – A piac diktál, ráadásul a multikban vásárolható „százforintos” termékekkel nem könnyű felvenni a versenyt.
– A szakma 95-99 százalékban a hagyományosnak mondott fehér kenyeret állítja elő. Van egy irányzat, amely elindult a magvas termékek irányába, már vannak rozs- és rozsos termékek is. Hál’ istennek van, de a fogyasztók (is) kevesebben vannak. Tulajdonképpen egy vásárlói rétegről beszélhetünk, akik tudatosan választanak, a tudatos táplálkozókat, illetve jöttek allergiások, betegek is, akik csak élesztő nélküli termékeket ehetnek vagy teljes kiőrlésű kenyereket. Már évekkel ezelőtt próbáltuk ezeket az embereket megtalálni. Számos kiállításon és szakmai versenyen vettünk részt, s valahogy így találtuk meg egymást – meséli Ollé.