Szerdán van egyik legfontosabb élelmiszerünk, a kenyér világnapja. Az emberiség történelmében már évezredek óta kiemelt helyet foglal el a kenyér. Különböző kultúrákban más-más gabonából, és különböző módon sütik, formája sokféle lehet. A liszt lehet többek között búza, rozs, tönköly, kukorica, de akár rizs is, teljes kiőrlésű, különböző adalékokkal – mondjuk búzacsírával, olajos magvakkal, burgonyával – gazdagított.
Magyarországon a legfinomabbnak tartott, egyben a legolcsóbb a fehér kenyér. Nem véletlen, hogy 80 százalékban ezt a fajtát fogyasztjuk. Ugyanakkor a médiában számtalan olyan információt lehet olvasni, miszerint a fehér liszt, illetve az abból sütött kenyér az ember egyik legveszélyesebb mérgei közé tartozik, ráadásul nap mint nap, önként és dalolva fogyasztjuk.
Ma a fehér kenyér az egyetlen kenyér, amelynek összetételében teljes mértékben meg lehet bízni, ez ugyanis 100 százalék BL-80 elnevezésű búzalisztből készül. A fogyasztó azonban elég nehezen fejtheti meg, hogy rozs- vagy rozsos, legfőképpen a bűvös teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret vásárolva mit is eszik tulajdonképpen.
Gyermekeink táplálkozásában különösen fontos a gabonafélék megfelelő megválasztása.
Szerettünk volna tisztán látni ebben a kérdésben, ezért szakértőhöz, Kubányi Jolánhoz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnökéhez fordultunk:
– A fehér kenyér fogyasztása nem tilos. Amint annyi más élelmiszerrel kapcsolatban is szoktuk mondani, mindent lehet fogyasztani, de mértékkel. A fehér kenyér is kisebb mértékben ajánlott, mégpedig elsősorban az alacsonyabb rosttartalma miatt. A napi ajánlott rostmennyiség 35-40 gramm, Magyarországon átlagosan 15 gramm rostot fogyasztunk. Ez nagyon kevés, a kenyér pedig – ha nem fehér – sokat emelhetne az átlagon.
– Miért olyan fontos a rostok fogyasztása?
– Sok betegség megelőzésében van fontos szerepük a rostoknak, hogy mást ne mondjak, a daganatos betegségek esetében is. Száz gramm fehér kenyérben nagyjából 3 gramm rost van, a bakonyi barnában 5-6 gramm, a teljes kiőrlésű lisztből készült Graham-kenyérben pedig 11-12 gramm. Ha figyelembe vesszük, hogy étkezésenként 10-15 dkg kenyeret eszünk meg, akkor a teljes kiőrlésű kenyerekkel szinte meg is oldanánk a napi rostszükségletünk fedezését.
– Hogyan tervezhetjük meg magunknak a heti fehérkenyér- és teljeskiőrlésűkenyér-fogyasztásunkat?
– Ilyen konkrét ajánlást nem lehet találni. Lehetőleg mindennap fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, még ha nem is csak azt eszünk. Ha van lehetőségünk választani, akkor mindenképpen a teljes kiőrlésű mellett döntsünk.
– A vásárlóknak manapság még elég nehéz felismerni a teljes kiőrlésű kenyereket. Mit javasol, hogyan tájékozódjanak?
– A kenyerek neve nem mindig segít. A címke az egyetlen, ami a megfelelő tájékoztatást nyújtja. A Magyar Élelmiszerkönyv még nem szabályozza a teljes kiőrlésű kenyér összetételét, de az ajánlás szerint 90 százalékban teljes kiőrlésű lisztből kell készülnie. A nagyobb áruházakban több csomagolt kenyeret találhatunk, ezek címkéje az esetek többségében kellő információt nyújt a választáshoz. A kisebb élelmiszerboltokban már nehezebb a helyzet. Szerencsére rövidesen a nem csomagolt termékekre is kötelezően címkét kell majd tenni, sőt a címkéken fel kell majd tüntetni az allergén anyagokat is. Mindez sokat segít majd a tájékozódásban.
– Mire figyeljünk még?
– A kenyér összetétele mellett figyeljünk az eltarthatóságra is. Az előre csomagolt kenyér fokozottan hajlamos a penészedésre. Ha előfordul, ne csak azokat a szeleteket dobjuk ki, amelyeken látszanak a penészfoltok, hanem az egészet, mert a folyamat már elkezdődött – tanácsolta Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke.
