Ez persze csak az eredetre garancia, és előfordulhat, hogy ennek ellenére kétségbe vonható a minőség. Ugyanakkor mindig a termelő teszi jóvá az olívaolajat: tudja, hogy mit melyik területen érdemes termeszteni, mikor kell megkezdeni a betakarítást, mit enged meg neki a természet, és tisztán dolgozik. Ha ezek érvényesülnek, igazán jó olaj készül.
Emellett napjainkban egyre gyakoribb, hogy a bogyókat nagyon korán szüretelik le, nem várják meg, míg egészen sötét színűek lesznek. Ez ugyancsak nagyban befolyásolhatja a minőséget, mivel ebben az esetben jóval kevesebb olajat lehet kinyerni, az íze viszont karakteresebb, csípősebb, kesernyésebb lesz, tehát intenzívebben érződnek rajta a különféle aromajegyek.
A visszamaradt olívatörkölyből, más néven olívapogácsából vegyi eljárással kivont termék csomagolásán egyébként fel kell tüntetni, hogy sansa, pomace vagy orujo. Ha e három típusjelző valamelyikét látjuk a palackon, bármennyire is csábítónak tűnik az ár, közelébe nem kerül az extraszűz olaj minőségének, viszont itthon előszeretettel tüntetik fel olívaolajként, jóval magasabb minőségű társai mellett.
Mint megírtuk, júliusban mintegy félmillió olívaolaj-termelő – köztük sok kisebb családi vállalkozás – az adósságválság hatására nem volt hajlandó elfogadni nagy összegű kifizetéseket banki átutaláson keresztül. Tóth Gusztáv szerint ezzel csak még tovább erősítették a feketegazdaságot: sok esetben a turistáknak is csak készpénzes fizetés mellett adták el termékeiket, és számlát nem adtak, így nem is adóztak utána.
De nem csupán ez gyakorolt negatív hatást az ágazatra. Az Európai Bizottság idén arra figyelmeztette Olaszországot, hogy vegye fel a harcot azzal a bakteriális fertőzéssel, mely Lecce tartományban támadja az olajfákat. A Xylella fastidiosa baktérium, mely az amerikai kontinensről került az országba, a citrusfélékre és a szőlőre is komoly veszélyt jelent.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!