Csapások sorozata sújtja az olívaolaj-termelőket

A magyar piac is erőteljesen megérzi a mediterrán gazdák bajait.

Marosi Adrienn
2015. 07. 12. 19:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentősen megrendült a görög bankok iránti bizalom: fél millió olívaolaj termelő – köztük sok kisebb családi vállalkozás – fél attól, hogy a pénzintézetek zárolják számlájukat, ezért nem hajlandóak elfogadni nagy összegű kifizetéseket banki átutaláson keresztül – adta hírül az Independent nevű brit napilap.

Ha nem kapnak készpénzt, inkább a raktárakban tartják terméküket – mondta el a Greekpol in the Peloponnese extraszűz olivaolaj gyártó cég egyik dolgozója, Chris Dimizas. Ugyanakkor a vállalat nem rendelkezik elegendő készpénzzel ahhoz, hogy kifizesse a gazdákat, még akkor sem, ha saját ügyfeleitől – éttermektől, áruházláncoktól és élelmiszerboltoktól – is ezt a fizetési módot kérik.

Egy másik olívaolaj kiszállító cég, a Gaea csekkeket ajánl fel a gazdáknak, melyet be tudnak majd váltani, ha a bankok újra kinyitnak. „Egyetlen olívaolaj-rakomány körülbelül 100 ezer euróba kerül. Ekkora összeggel készpénzben nem rendelkezünk” – mondta a vezérigazgató, Aris Kefalogiannis.

De nem csak a görög adósságválság fenyegeti az iparágat: az Európai Bizottság nemrég arra figyelmeztette Olaszországot, hogy vegye fel a harcot azzal a bakteriális fertőzéssel, mely Lecce tartományban támadja az olajfákat. A Xylella fastidiosa baktérium, mely Costa Ricából került Olaszországba, a citrusfélékre és a szőlőre is komoly veszélyt jelent.

A mintegy 11 millió olajfa közel 10 százaléka fertőzött – írta meg a BBC, s a bizottság ukáza szerint Olaszországnak kötelessége elpusztítani a fertőzött fákat, és tiltani a kereskedelmet is, ami a fertőzés további terjedését okozhatja.

A járvány több ezer hektárnyi olajbogyót érint, ami jelentős problémát okoz Olaszországnak, mint – Spanyolország után – az Európai Unió második legnagyobb olívaolaj termelőjének.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) úgy véli, hogy a betegséget, mely kiszáradás útján pusztítja el a fákat, különféle nedvszívó rovarok terjeszthetik. A hatóság szóvivője a BBC-nek elmondta: nehezíti a helyzetet, hogy a fákon nem mindig láthatók a fertőzés tünetei. Ezért csak azoknak az olajfáknak a kivágása, amelyeken már látszik a betegség, talán nem is lesz elég – tette hozzá.

A Peacelink nevű helyi csoport viszont vitatja az EFSA állításait – ők úgy vélik, hogy gombás fertőzés állhat a háttérben. Emiatt felszólították a hatóságot, hogy álljanak le a fák tömeges kivágásának követelésével, mivel  ez ebben a helyzetben teljesen felesleges. Érvelésük szerint több mint 500 olyan olajfa, amit gombás fertőzés gyanújával kezeltek, helyrejött.

Lecce-i tisztviselők, akiket az AGI nevű olasz hírügynökség idézett, arra gyanakodnak, hogy a fertőzés dísznövényeken keresztül kerülhetett Costa Ricából az országba. A Xylella fastidiosa korábban a kaliforniai szőlő- és a brazíliai citrusültetvényeket is sújtotta.

A probléma azonban ennél jóval összetettebb. Tóth Gusztáv olívaolaj-szakértő, az igazioliva szaküzlet és webshop tulajdonosa lapunknak elmondta: a 2014–15-ös szüret több szempontból is az elmúlt húsz év legrosszabbjának számított. Az olívaolaj mennyisége csak a töredéke volt az előző évinek, így június-július környékére szinte teljesen elfogytak a készletek – legalábbis papíron. Amit azon felül kínálnak fel, bizonytalan eredetű, kétes minőségű, pancsolt termék lehet.

„A jóval kisebb termésnek nem csak a Xylella volt az oka; Olaszországban a  jégesők, viharok és a seregélyek mellett több tartományban súlyos pusztítást végzett az olajbogyófúró légy. Összességében a 70 százalék körüli terméskiesés sem volt ritka” – magyarázta.

Az olaszoknál, akik amúgy is a legnagyobb felvásárlók és palackozók, olyan mértékű hiány lépett fel, hogy minden olajat felvásároltak volna Görögországtól, de görög partnereiket más válság sújtja, és Tunéziából is problémás a szállítás. Utóbbi egyébként az olívaolaj-üzletben tavaly a Mediterráneum legnagyobb „nyertese” volt, megnégyszerezve a 2013-as termésmennyiséget, de az Iszlám Állam terrortámadásai a kereskedelmet is akadályozzák.

Tóth Gusztáv ugyancsak fontos tényezőként említette, hogy az elmúlt időszakban megugrott az igény az olívaolaj iránt. Mint mondta, a „fogyasztói kapzsiságot” akkor is nehéz lenne kielégíteni, ha minden évben tökéletes lenne a termés.

A szakember a felsoroltak miatt igen borús jövőt jósol az iparágnak, ami a hazai kereskedelemre is komoly hatással volt. Elmondása szerint saját üzletében is kénytelenek voltak néhány terméknél 15-17 százalékkal emelni az árakat (azoknál, ahol a termelők 27-30 százalékot emeltek), ráadásul vannak olyan előállítók, akiktől ebben az évben már nem tudnak másodszor olajat venni.

„Hamarosan nem az lesz a probléma, hogy drága az olívaolaj, hanem hogy egyáltalán nincs” – hangsúlyozta, hozzátéve: a helyzet nem is idén, hanem az elkövetkező években lesz igazán súlyos.

A Xylellával kapcsolatban azzal érvelt: hiába az embargó Olaszország déli részén, a fertőzés már kijutott, és félő, hogy más országokra is lecsap, két hete például Portugáliában készített olyan fákról fényképeket, melyek magukon hordozták a betegség jeleit.

„Ha ez komolyan terjedni kezd, óriási katasztrófa léphet fel a mediterrán országokban, hiszen ezeken a területeken az olívaolaj az egyik fő agrártermény és exportcikk, közvetlenül és közvetve is sok százezer család kenyerét biztosítja az ágazat” – magyarázta a szakember. Ráadásul ha egy ilyen helyzetben növényvédő szereket kezdenek el alkalmazni, az már a biogazdálkodásra is negatív hatással lesz.

„Ezt a folyamatot azonban az olaszok fogják a leginkább megsínyleni, és nemcsak a Xylella miatt, hanem mint Görögország legnagyobb olívaolaj-felvásárló partnereire, az adósságválság rájuk lesz a legnagyobb hatással” – emelte ki a szakember.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.