Első fokon felmentette a bíróság azt a két férfit, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy a Hajógyári-sziget egyik szórakozóhelyének biztonsági őreként a parkolóban bántalmazta, majd a Dunába dobta a klub egyik súlyosan ittas, mindössze 22 éves vendégét, aki eszméletét vesztve a vízbe fulladt.
A Fővárosi Törvényszék bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak a szórakozóhelyről úgy kísérték ki a sértettet, hogy egyikük előzőleg lerántotta annak nadrágját, láthatóvá téve nemi szervét és fenekét. Az is megállapítható – szólt az ítélet indoklása –, hogy az áldozat nem baleset következtében esett aztán a vízbe. Azt azonban a vádnak nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a kikísérés után a vádlottak bántalmazták és dobták le a folyóparti támfalról.
A bíróságnak nem sikerült igazságot szolgáltatnia, jelen esetben csak jogot szolgáltathatott – fejezte ki sajnálatát Mikó Gergely, az eljáró tanács elnöke. Hangsúlyozta, a bíróság nem ítélhet el vádlottakat olyasmiért, amit nem bizonyítottak be. A bíróság tehát nem állíthatja, hogy nem B. Ádám és társa követték el az emberölést, de azt sem, hogy ők voltak – magyarázta, hozzátéve, ha a vádlottak ölték meg H. Gézát, akkor saját lelkiismeretükkel kell elszámolniuk.
A fiatalember halálát eredményező cselekménysorról mindössze két tanú nyilatkozott, mindketten kábítószert fogyasztottak, és erősen ellentmondásos, zavaros történeteket adtak elő. Egyikükről, a húszrendbeli rablásért elítélt, 6. számú tanúról később kiderült, vélhetőleg csak azért jelentkezett vallomástételre, mert azt remélte, saját ügyében így kedvezőbb elbírálásban részesülhet.
Az ítélet ellen nemcsak az ügyész, de a vádlottak is fellebbeznek. Ők azt szeretnék, ha nem bizonyítottság hiányában mentesülnének a felelősség alól, hanem ártatlanságukat mondaná ki a bíróság. Egyikük elmondta, családja életét tönkretette ez a büntetőeljárás, amelyet a pokolhoz hasonlított.
