Kakaós csigát rabolt, tizenöt hónapot kapott

Százharminc forintnyi meg nem térült kárt okozott, ám a lopásból rablás lett. De nem csak ezért járt a fogház.

A köznyelv egy hibás tükörfordítás nyomán három csapásnak hívja a Btk. 90. § (2) bekezdésében foglalt szabályt, miszerint erőszakos többszörös visszaesők esetében a büntetési tétel felső határát meg kell duplázni. Továbbá ha ez eléri a 20 évet, kötelezően életfogytiglani szabadságvesztést kell kiszabni.

De ki számít egyáltalán visszaesőnek? Önmagában attól, hogy valaki több bűncselekményt követ el, még nem visszaeső. Ehhez ugyanis az kell, hogy először letöltendő szabadságvesztésre ítéljék, majd a büntetés kitöltését követő három éven belül kövessen el újabb szándékos bűncselekményt. Ha e második, visszaesőként letöltött büntetése utáni három évben elkövet egy harmadik szándékos bűncselekményt is, akkor már többszörös visszaesőként felel. Az erőszakos többszörös visszaeső – értelemszerűen – mindhárom alkalommal erőszakos bűncselekményt követ el. Ezekhez a minősítésekhez különböző szigorításokat kapcsol a Btk. a büntetés kiszabásánál.

Látható, jelen ügyben B. Béla még csak nem is visszaeső, hiszen a tárgyalt bűncselekmény előtt végrehajtandó szabadságvesztést nem, csak próbára bocsátást és felfüggesztettet kapott. Figyelembe véve a fiatalkorúakra vonatkozó büntetéskiszabási elveket, nem túl valószínű, hogy valaki 18 éves kora előtt erőszakos többszörös visszaesővé váljon.

B. Béla korábbi akciói eredményeként már korábbi büntetéseit tölti, az ítélethirdetésre a fiatalkorúak börtönéből, vezetőszáron érkezett. Korábban többrendbeli rablás kísérletét, rablást és lopást róttak a terhére. Utóbbiért próbára bocsátották, a többi miatt két év felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá. Ennek végrehajtását akkor rendelte el a bíróság, amikor aztán közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért vonták felelősségre. Szabálysértési múltja sem eseménytelen, összesen hétszer bukott le ilyen jellegű jogsértéssel, de mindannyiszor csak figyelmeztetésben részesítették a hatóságok.

B. Béla háttere nem mondható szokatlannak a fiatalkorú elítéltek között. Mint édesanyjától megtudtuk, apja börtönben van, fogva tartása alatt pedig született egy gyermeke korábbi barátnőjétől. A fiatal elítélt tehát apa lett, annak ellenére, hogy elmeorvosi vizsgálata során megállapították, maga is éretlen személyiség.

A sértett a bíróság előtt tett vallomásában elmondta, a vádlottat már korábbról ismerte, rendszeresen bejárt a boltba lopni egyebek mellett több tábla csokoládét. A nő arról is beszélt, hogy a csigarablás után Béla édesanyja próbálta meggyőzni őt arról, ne tegyen feljelentést, a kakaós tekercset pedig ki akarta fizetni. Az eladónő egyébként fenyegetőnek érezte az asszony látogatását.

A védelem azzal próbált érvelni, hogy B. azért lopott élelmiszert, mert éhes volt. A bíróság ezt azonban nem fogadta el, a szóbeli indoklás szerint úgy ítélték meg, a vádlott a balhé kedvéért vette magához a süteményt, azért, mert már szokásává vált a lopás.

A büntetési tétel középmértékétől mégis lefelé tér el az ítélet, méghozzá jócskán, aminek a tettarányosság figyelembevétele az oka – magyarázta a tanácsvezető.