A Kúria a héten kézbesített végzésével felfüggesztette annak a nőnek a járművezetéstől való jogerős eltiltását, aki 2012 decemberében autójával üldözőbe vette azokat a motorkerékpáron menekülő tolvajokat, akik a táskáját egy piros lámpánál ellopták a kocsijából. Az autója egy kanyarban összeért a bűnözők járművével, amely felborult, és az egyik tolvaj meghalt.
Az elsőfokú bíróság még azt állapította meg, hogy K. Andrea nem büntethető a motorosokkal történtek miatt, mivel – a lopás sértettjeként – jogos védelmi helyzetben volt; ellenben bűnösnek találták a többi közlekedő veszélyeztetésében és a megsérült autók rongálásában, ezért nem jogerősen egy év felfüggesztett börtönt kapott, és két évre eltiltották a vezetéstől.
A jogerős döntés az idén januárban született meg a Fővárosi Törvényszéken, amely K. Andrea várakozásaival szemben két év felfüggesztettre súlyosította az ítéletet, kimondva bűnösségét halált okozó közúti veszélyeztetésben is. A törvényszék ugyanis arra jutott, hogy K. Andrea nem lehetett jogos védelmi helyzetben, lévén az ellene irányuló támadás – a lopás – már befejeződött, amikor a gázpedálra lépett. Márpedig egy már befejezett támadás ellen utólag nem lehet élni a jogos védelemmel – érvelt a törvényszék a szóbeli indoklásban.
Lapunk már akkor felhívta a figyelmet, az ítélet ezen része az elérhető szakirodalom alapján téves lehet, a tudományos álláspont szerint ugyanis a lopás csak akkor tekinthető befejezett cselekménynek, ha a tolvaj eltűnik a sértett azon hatóköréből, ahol a lopott tárgy visszaszerzésére még reális esély van. Fenti aggályainkat akkor Gellér Balázs, az ELTE tanszékvezetője is megerősítette.
Ezek fényében nem meglepő, hogy K. Andrea nem nyugodott bele a jogerős döntésbe, és a Kúriától kért felülvizsgálatot. A legfelső bírói fórum be is fogadta a kérelmét, és várhatóan még az idén ősszel elbírálja az ügyet. A múlt héten kelt végzésükben viszont arról máris döntöttek, hogy határozatukig felfüggesztik a törvényszéki ítélet azon részének végrehajtását, amely K. Andrea járművezetéstől eltiltását mondta ki. Emellett a jogerős ítéletben megállapított hatszázezer forintos bűnügyi költséget sem kell megfizetnie.
E végzés jelentőségéről megkérdeztük Lakatos Viktor ügyvédet, aki jelezte, a törvény lehetőséget ad a végrehajtás felfüggesztésére, ugyanakkor ezzel ritkán él a Kúria. Attól mégis óva intett a jogász, hogy ezt a jogerős határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének előjeleként értékeljük, a bírói tanács ugyanis nem prejudikálhat. Sokkal inkább arról van szó – mondta –, hogy a Kúria elismerte, a terhelt számára jelentős érdeksérelmet okozhat a jogosítvány hiánya és a több százezres eljárási költség befizetése a Kúria felülvizsgálati döntése előtt.
Érdekesség egyébként, hogy az ügyet a Kúrián elbíráló bírói tanács elnöke az a Kónya István elnökhelyettes, aki az elmúlt hetekben éppen a jogos védelmi helyzet kérdéséről adott nagy interjút a Magyar Nemzetnek. Ebben többek között megjegyezte, az alsóbb bíróságok gyakran vonakodnak kimondani, hogy egy-egy eset jogos védelem volt.
