Közel négy százalékkal több bűncselekményt regisztráltak tavaly, mint tavalyelőtt – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elé tárt éves beszámolójából, amely szerint 2016-ban 290 779 bűncselekményről szereztek tudomást a hatóságok, szemben 2015-tel, amikor ez a szám alig haladta meg a 280 ezret. A statisztikai eredményeket Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője pénteken egy sajtótájékoztatón mégis úgy értékelte, csökkenő tendenciát mutat a bűnözés.
A látszólagos ellentmondást a szakember szerint az oldja fel, hogy tudható, egyetlen Zala megyei hamis bankkártyás visszaélés-sorozat mintegy húszezerrel emelte meg az említett értéket, mivel ahány rendbeli az elkövetés, annyi az esetszám. A beszámolóban foglalt tavalyi adat egyébként még az emelkedéssel együtt is jelentősen jobb a 2014-es, majd 330 ezres számnál. Az ügyészségi vezető összehasonlításként hozzátette, 1989-ben 225 393 ismertté vált bűncselekmény volt, azóta pedig 1998-ban volt kiugróan a legtöbb, 600 621.
Az elmúlt esztendőben regisztrált bűnelkövetők száma csökkent, 101 494-ről 101 ezer alá. Egy általunk megkérdezett kriminológus szerint ennek több oka is lehet, állhat mögötte például a bűnözés visszaesése, de akár azt is jelentheti, hogy a nyomozó hatóságoknak kevesebb tettes kilétére sikerült fényt deríteniük.
Az egyes bűncselekménytípusok közül
a hivatali visszaélés körében ugrott ki az esetszám leglátványosabban
a korábbiakhoz képest: míg 2014-ben alig százötven, 2015-ben pedig 333 ilyen cselekmény került az aktákba, az előző évben már 835. E két év alatt bekövetkezett hatszoros emelkedéséről az MTI szerint Sinku Pál úgy foglalt állást, hogy a korrupciós ügyek száma nem az ügyészségtől függ, az ügyészség azzal tud foglalkozni, amit elé hoznak.
A leggyakoribb bűncselekmény hazánkban továbbra is a lopás, tavaly 92 ezer ilyen jutott el a nyomozó szervekig, két év alatt majd ötvenezres csökkenés után. Általában a vagyon elleni bűncselekmények részaránya is csökkent az összbűnözésen belül, a korábbi 60-70 százalékról 52-re.