Közel négy százalékkal több bűncselekményt regisztráltak tavaly, mint tavalyelőtt – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elé tárt éves beszámolójából, amely szerint 2016-ban 290 779 bűncselekményről szereztek tudomást a hatóságok, szemben 2015-tel, amikor ez a szám alig haladta meg a 280 ezret. A statisztikai eredményeket Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője pénteken egy sajtótájékoztatón mégis úgy értékelte, csökkenő tendenciát mutat a bűnözés.
A látszólagos ellentmondást a szakember szerint az oldja fel, hogy tudható, egyetlen Zala megyei hamis bankkártyás visszaélés-sorozat mintegy húszezerrel emelte meg az említett értéket, mivel ahány rendbeli az elkövetés, annyi az esetszám. A beszámolóban foglalt tavalyi adat egyébként még az emelkedéssel együtt is jelentősen jobb a 2014-es, majd 330 ezres számnál. Az ügyészségi vezető összehasonlításként hozzátette, 1989-ben 225 393 ismertté vált bűncselekmény volt, azóta pedig 1998-ban volt kiugróan a legtöbb, 600 621.
Az elmúlt esztendőben regisztrált bűnelkövetők száma csökkent, 101 494-ről 101 ezer alá. Egy általunk megkérdezett kriminológus szerint ennek több oka is lehet, állhat mögötte például a bűnözés visszaesése, de akár azt is jelentheti, hogy a nyomozó hatóságoknak kevesebb tettes kilétére sikerült fényt deríteniük.
Az egyes bűncselekménytípusok közül
a hivatali visszaélés körében ugrott ki az esetszám leglátványosabban
a korábbiakhoz képest: míg 2014-ben alig százötven, 2015-ben pedig 333 ilyen cselekmény került az aktákba, az előző évben már 835. E két év alatt bekövetkezett hatszoros emelkedéséről az MTI szerint Sinku Pál úgy foglalt állást, hogy a korrupciós ügyek száma nem az ügyészségtől függ, az ügyészség azzal tud foglalkozni, amit elé hoznak.
A leggyakoribb bűncselekmény hazánkban továbbra is a lopás, tavaly 92 ezer ilyen jutott el a nyomozó szervekig, két év alatt majd ötvenezres csökkenés után. Általában a vagyon elleni bűncselekmények részaránya is csökkent az összbűnözésen belül, a korábbi 60-70 százalékról 52-re.
Kriminológus forrásunk ehhez hozzátette, a látványos visszaesés egyik tényezője lehet, hogy a gyenge felderítettség és az akár több órát igénybe vevő ügyintézés miatt egyre többen tekintenek el attól, hogy a sérelmükre elkövetett kisebb értékű lopásokat bejelentsék.
Az ismertté vált embercsempészések száma a 2015-ös 662-ről tavaly a felére, 363-ra csökkent, ami vélhetően a határzárhoz köthető. Nőtt ugyanakkor az ittas vezetések száma, de ez feltehetően az erősödő rendőri ellenőrzés következménye – mondta Sinku Pál.
A főosztályvezető azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint az ügyészség nem kellő intenzitással foglalkozik az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF jelzéseivel, azt mondta, mind a tíz tavalyi ajánlásra pozitívan reagált a magyar ügyészség. Ezek között volt például az Alstom-ügy, az Öveges-program és a fiatal gazdák támogatásával kapcsolatos visszaélések. A tízből négy ügyben már folyt nyomozás, hatban pedig az OLAF-ajánlás nyomán rendelték el. Azóta az egyik esetben bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.
Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese újságírói érdeklődésre válaszolva elmondta:
a felcsúti kisvasút ügyében az EU Csalás Elleni Hivatala nem tett ajánlást, nem is vizsgálódott.
Arra a kérdésre, hogy mi a szakmai véleménye az uniós ügyészségről, a szakember annyit mondott, hogy ha megfelelően működik az OLAF és az Eurojust – az EU tagállamai közti büntető igazságszolgáltatási együttműködés –, akkor az ki tudja váltani az uniós ügyészséget. Kérdés, miért kellene azt mással kiváltani, miközben legalább 18 tagállam támogatja felállítását.
A LÜ bírósági főosztályának helyettes vezetője, Bodonyi István arról beszélt, a váderedményesség tavalyi aránya 97,5 százalék, ami azt jelenti, hogy a vádemelésig jutó ügyek ekkora részében állapított meg valamiféle bűnösséget a bíróság.
Ez tehát azt jelenti, hogy egy tíz vádlottas testi sértési ügyben a nyolcadrendű vádlottat garázdaságért elítélik, a többieket pedig felmentik, akkor az ebben a statisztikában eredményes vádnak számít. Az ügyek 81,5 százalékában egyébként a vádban foglalttal egyező volt az ítéletben megállapított bűncselekmény.
Polt Péter nem vett részt saját beszámolója ismertetésén. Helyettese erről annyit mondott: úgy döntött, „minket kér meg a tájékoztatásra”.
